A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

A novitargi, a tarnovi, de még a krakkói piacon és vásáron is sok felvidéki szlovák, cipzer és más magyar árus és kereskedő fordult meg.

73 Természetesen a podhalaiak és morvaországiak is rendszeresen átjártak a Felvidék piac- és vásárhelyeire adni és venni.

74 Nem beszélve a brnoi piacokról és vásárokról.

75 Lengyel kereskedők például rendszeresen jártak a sztropkói vásárokra, a Kárpátokon keresztül, a Krajno—polyána—sztropkói úton.

76 Gunda B. szólt például a Felső-Becva völgy és a morva-vlachok árucsere kapcsolatáról, ami a makovi nyergen keresztül bonyolódott le.

77 Hasonló volt a helyzet Erdély és az Alföld között is. Bihar sok faeszközt készítő falujának lakói készítményeiket (boronákat, gereblyéket, favillákat, falapátokat, létrákat stb.) a Tiszántúl nagy vásárain adták el, Gyulán, Békésen, Hódmezővásárhelyen, Mezőtúron.

78 A Bihar-hegység apró falvaiban hordókat, dézsákat, vékákat, apró faedényeket készítők ugyancsak az Alföldön, főleg a Tiszántúlon cserélték be, illetve adták el árujukat. A dézsás oláh elnevezés az egész Dél-Alföldön ismeretes volt, akárcsak az oláh-fazék, oláh-edény, amin a mázatlan, legföljebb földfestékkel díszített bihari, révi és környékbeli cserépedényeket értették, ugyancsak függetlenül a készítők nemzetiségétől.

79 Erdély legnagyobb gabonapiaca Debrecen, 1935.; Lengyel kereskedők Egerben, az egri hegyvidéken összevásárolt bort elszállítják Lengyelországba. Az egri bor Lengyelországba szállításával az egri rácok is foglalkoztak: Bakos József: Az egri szüret. Eger, 1969. 32., 36.; Sasvári László: A Tokaj térségében élt görögök (és rácok) nyelvi emlékei. Budapest, 1976. 73 Bardyjów. Historiczno-topograficzny opis miasta i okoliczy. Z marka i pianem zaktadu przy zdrojowiskach Bardyjowskich. Kraków, 1872.; A Fournier:; Handel und Verkehr in Ungarn und Polen um die Mitte des XVIII. Jahrhundert. Archiv für Österreichische Geschichte 1887.; S. Kutrzebe: Handel Krakowa in wieckack srednich. Krakow, 1902.; S. Lewiczki: História handlu w Polsce. Warszawa, 1920.; Uo.: Targi Lwowskie XIV—

XIX. wieku. Lwow, 1924.; A. Kowalska—

Lewicka: Handel wiejski na Podhala u deugiej polowie XIX. i w poczatkach XX. wieku. Kwartelnik Historii Kultury Materialnej 5. 1956. 2. 308—332.; R. Jefabek: Vorafstvi na Popradu Dunajeci. Sbornik Slovenského národného muzea. Etnográfia 3. roc. 56. 1962. 44—60.; К. Виszek: Targi i miasta na prawie polskim. Ökre wczesnosredniowieczny. Wroclaw, 1964.; A jaroszlávi és a lublini sokadalmak igen híresek: Szepsi Csombor Márton összes művei. Budapest, 1968. 131.; Tharnov Eperjeshez 18 mérföld, nagy kereskedő hely: 132—133.; /. Zborowski: Pisma podhalan'skie. I—

II. Krakow év. n. (1972.).; M. P. Dan: Relatiile comerciale dintre Oradea si Cracovia la sfirsitul secolului al XVI-lea. Crisia 1973. Oradea, 1973. 167—181.; S. Potepa: Tarnow w dawnych rysunkach i obrazach. Tarnow, 1977. 74 A. Bielek: Obchod, priemysel a hospodárstvo v Trenciansku. Slovenské pohl'ady 11. 1891. 78—83.; O. Vecerek: Opavské jarmarky. Radostná zeme 5. Takáts Sándor: Magyar marhák s lovak szállítása Csehországba. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle VII. 1900. 42.; 1955. 65—70.; F. Matysek: Trhy ve Vlachovicich. Valassko 5. 1956. 124—125.; L. Susilová: Ve Valasske Klobúkoch о jarmaku a farmaku. Zprávy Okresniho musea ve Valasskych Klobonkách 2.1958. 2—4. 75 Hunfalvy János: Pozsony. Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. 1860. id. m. 47—71.; /. Chylik: Brnenské jarmarky. Casopis pfátel starozitnosti 61. 1953. 212—221. 76 Lengyel kereskedők a Kárpát hegységen át (Krajno—polyána—sztropkói úton) érkeztek a sztropkói vásárokra: Unghváry Ede: Sztropkó és várának története. Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez XVIII. 1912. 1—4. 35. 77 A Felső-Becva völgye a morva-vlachok jellegzetes területe (Hovézi, Halenkov, N. Hrozenkov, V. Karlovice). A völgynek élénk kapcsolata van Trencsén északi részével, a Kysuca völgyével. Veiké Karlovice forgalmas főutcáján nap mint nap láthatók a bőszoknyás szlovák asszonyok, akik bevásárolni jöttek át a makovi nyergen. Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956. 150. 78 A gyulai vásárokról: Palugyai Imre: Békés megye. Magyarország leírása IV. id. m. 1855. 175— 176.; Luppa Péter: Mező-Túr. Vasárnapi Újság 1863. 22. sz.; F. Milleker: Geschichte der königlichen Freistadt Werschetz. I—

II. Werschetz, 1886.; Iványi István: Szabadka sz. kir. város története. I—

II. Szabadka, 1886—1892.; Т. ВапаЩеапи: Arta popularä in satele specialzate din sadul raionului Beius, regiunea Oradea. Studii si cercetári de istoria artei I. 1954.; A faeszközökről: Kiss Lajos: Vásárhelyi híres vásárok. Szeged, 1956. 23.; Dankó Imre: A cserépedények Kötegyánban. Jubileumi Évkönyv Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára, Erkel Ferenc Múzeum. Gyula, 1960. 89—98.; Uő.: A gyulai vásárok. 1963. id. m. 62., 64—65.; Kimer A. Bertalan: A békési vásárok. Gyula, 1964. 55—57.; Dankó Imre: Tiszántúli vásárok. Vásártörténethídivásár. 1976. id. m. 41., 44.; Duka János: A margittai vásár. Népismereti Dolgozatok 1976. Bukarest, 1976. 125—130. 271