A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

27-én bejelentő Horváth János volt.

87 Erről a gyárról Mózes Mihály a következőket írja tanulmányában. „A Röszler—Berger—Horváth-féle gyár 1891-ben keletkezett. 1900-ig termelésére vonatkozó adatot nem találunk.

88 Majd az 1900—1910 közötti évekről szólva szintén ő közli: „A legnagyobb téglagyár a Horváth János-féle lett 95 munkással és 120 000 korona termelési értékkel." Megállapításaihoz hozzátehetjük; a huszadik század elejétől ezt az üzemet Röszler nevének elhagyásával Berger és Horváth Téglagyár vagy Horváth János-féle téglagyár néven tartották nyilván.

90 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1907-es évkönyvében szereplő és Mózes Mihály által idézett termelési adaton kívül a kútfők egyetlen további évről sem közölnek hasonló adatot. De, hogy városunk ilyen nemű vállalatai közül a Debreceni Gőztéglagyár Rt létrejöttéig valóban a legnagyobb kapacitással rendelkezett bizonyítja az üzem által fizetett igen magas kamarai illeték. A Horváth-féle üzem 1905-ben, és az 1906—1907. évben is egyaránt 900-900 korona illetéket fizetett, amikor Szikszay Lajos csak 250 koronát, Tóth István és társai 470 koronát, a Balogh—Vértesy üzem pedig csak 220 koronát rótt le ilyen címen.

91 A tulajdonosok Széchenyi utca 21. szám alatt rendezték be eladási irodájukat. Az üzemről 1912-ben még említést tesz a Debreceni Képes Kalendárium, de az 1916-os Kamarai nyilvántartásban már nem szerepel, ami valószínűsíti, hogy a gyár a két dátum közötti időpontban, a balkáni háború körüli válság, vagy az első világháború idején szüntette be működését.

92 Az előzőekben ismertetett gyárak mind a város nyugati felén (itt volt agyag található) dolgoztak. A városnak keleti oldalán is jött azonban létre két üzem, de ezek ún. mészhomokkő-gyárak voltak, tehát alapanyaguk az itt található homok volt. Az „Első Debreceni Mészhomokkő Téglagyárat" 1911-ben a Közgazdasági Bank és Váltóüzlet Rt. alapította. A gyár alaptőkéje 400 000 korona volt (200 db 200 koronás részvény). Alapítói között építészek és Debrecen gazdasági életének több vezéregyénisége vett részt. A versenyt azonban nem bírta a mészhomokkő téglagyár, az értékesebb árut készítő, a város nyugati oldalán levő téglagyárakkal, és üzemelését hamarosan beszüntette. Alapítói közül azonban többen (pl. Bisothka István a Hortobágy Téglagyár Rt vezetőségében) változatlanul szerepet játszottak a város téglagyártásában.

93 Tulajdonosai sűrűn váltották egymást. A gyár 1923-ban Válla József nevén volt. Négy évvel később (1927. szeptember 24.) Kardos Iván budapesti lakos kérelmezi, hogy engedélyezzék az újbóli üzembe helyezést, s 1928-ban meg is kezdi az „impregnált burkoló téglagyártást", alig másfél évvel később, 1930 második felében már ismét üzemen kívül a Bellegelő 183. sz. alatt levő telep. Jellemző az üzem „rentabilitására", hogy 1920-ban 193 496 korona, 1924-ben 89 667 608 korona, 1927-ben 27 474 pengő veszteséget mutatott ki, miközben csupán az 1921-es évben jelentkezett egy minimális nyereség (41 810 korona).

94 Még rövidebb életű volt a szintén a Diószegi út mentén elhelyezkedő hasonló típusú másik üzem, a „Kondorost Mészhomokkő Gőztéglagyár." Ennek tulajdonosai Schneider Mihály és Dávid Zoltán voltak, akik Piac utca 62. szám alatt tartották fenn városi irodájukat. Ez a 87 MBi E. I. kötet 336. 88 Mózes i. m. 125. 89 Mózes i. m. 134. 90 HBmL IX. Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iratai 201/e kereskedők és iparosok nyilvántartása 20—22. 91 Uo. 92 HBmL IX. Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iratai 201/e kereskedők és iparosok nyilvántartása 24. és DKK 1912. évre 227. 93 HBmL IV. B. I. fokú Közigazgatósági Hatóság iratai 1406/g 125. és Pénzügyi Compass 1912—1913 (Bp. 1913.) 229. és Szani Ferenc—Timár Lajos: Debrecen ipara az ellenforradalmi rendszer időszakában (Debrecen ipartörténete Szerk.: Dr. Ránki György, Debrecen 1977.) 164—165. Mészhomokkő =Gőzöléses szilárdítással homokból és mészkőből készített tégla. Szilárdsága eléri ugyan az égetett (agyagból) tégláét, de vakolhatósága és hőszigetelő képessége kisebb. Az „Első Debreceni Mészhomokkő Téglagyár Igazgatóságának tagjai: Aczél Géza, Bisothka István, Békés Lajos, Gerely Pál, Györffy Aladár, Kernhoffer József, Lovász János, Rauch Árpád, Töppler Ottó, Zádor Lajos; Felügyelő bizottsági tagok: Haranghy György, Horváth János, Károlyi Sándor, Oláh Ignác voltak. A gyár első ügyvezető igazgatója pedig Szarukán Sándor lett. 94 Szani i. m. 164—165. 228