A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

Temerin lakosairól tudjuk, hogy áruikat a Ferenc-csatornán már 1842-ben Újvidékre, Túrijára, Szenttamásra, Verbászra és Kulára hordták eladni.

91 A víziutak melletti településeken a vontatók telephelyei mellett az elszállításra váró áru, például a gabona számára nagy raktárak létesültek, hajós és hajóépítő szakmák honosodtak meg.

92 A Tisza esetében Szolnokot, Csongrádot, Szegedet, a Duna vonatkozásában Pozsonyt, Komáromot (Komarno), Vácot nált szekérúttá szélesedett, másrészt a biztonság fokozódásával a „nagy utak", „közutak", „királyi utak", „vásáros utak" lassan már előnyöket is kínáltak a közelükbe költözőknek". Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Budapest, 1963. 440—476., Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Budapest, 1971. 44.; V. Frolec: Relations interethniques dans les cultures populaires du Moyen-Danube. Ethnologia Europea II—

III. 1968—1969. 127—132.; Bíró József: A hajózás szerepe Magyarország közlekedésében, a XVIII. század utolsó harmadában. KMÉ III. 1974—1975. 171—212.; Bíró József: Képek a dunai hajózás múltjából. Természet Világa 1972. 11. 479—500.; Gáfik Imre: A szállítás és a közlekedés kutatása. Dissertátiones ethnographicae II. Budapest, 1976—1978. 123—151.; A komáromi vásárokra, piacokra, vízi és szárazföldi közlekedésre, mesterségekre, Komárom jelentős vásárváros szerepére, a Duna jelentőségére: Kecskés László: Komáromi mesterségek. Bratislava, 1978. 91 Temerinből a lakosok Újvidékre és a Ferenc csatornán megálló hajókon Túrijára, Szenttamásra, Verbászra és Kulára hordták eladni áruikat, Mindszenthy Antal 1842. Tudományos Gyűjteménybeli cikkét idézve: Mészáros Sándor: Évszázadok viharában. Temerin története 1941-ig. Temerin, 1969. 30. 92 Gosztonyi Gyula: Duna-Szekcső a múltban és a jelenben. Pest, 1891.; Fölkér József: Mohács története. Mohács, 1900.; Cziráki Gyula: Tolna megyei Dunaföldvár múltja és jelene. 1910. id. т.; Kovács Sándor: A drávai hajósok és talpasok élete. Népünk hagyományaiból. Budapest, 1956. 59—70.; Szilágyi Mihály: Tolna megye kereskedelme a török kiűzésétől 1848-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből I. Szekszárd, 1958. 61—84.; Uő.: A Tolna megyei kereskedelem története 1848—1919-ig. Uo. II. Szekszárd, 1969. 267—333.; Juhász Antal: Deszki hajóvontatók. Szeged, 1966.; Gáli Imre: Régi magyar hidak. Budapest, 1970.; Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. Somogy Megye Múltjából 2. Kaposvár, 1971.; A mohácsi fazekaskészítményeket a Dunán a Balkánra szállították: A korsós és a fazekasáru értékesítése. Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története. Pécs, 1972. 32—• 35.; Grófik Imre: Az állati erővel végzett folyami vontatás. (Rendszerezési kísérlet.) Ethnographia LXXXIV. 1973. 482—510.; Uő.: Hajóvontatók. Néprajzi Értesítő LXXIV. 1975. 67— 113.; Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története. Dunaszekcső, 1975.; M. Milosavljevic: Razvoj grnuarszkog zanata i izrada glinenog posziba na podrucsu szevernog Bánata. Glasznik Etnografszkog Muzeja 39—40. Beograd, 1976. 85—119. 93 D. F. A.: A Maroson mint Erdély legnagyobb folyó vizén mostan divatozó kereskedésről s ezt nagyon hátráltató okokról. Nemzeti Társalkodó 1838. I. 18—19. és Ismertető 1838. máj. 17.; Lombossy: Az erdélyi tutajászat ismertetése. Hetilap 1847.; A felső Tisza és kereskedelme. Pesti Napló 1855. febr. 22.; Die Holzflösse auf der goldenen Bistritza. Pester Llyod 1857. 31. sz. 3.; Orbán Balázs: Szent-Domokostól Gyergyó-Szent-Miklósig. Az Ország Tüköré 1864. 171—172.; Komárom. Az Ország Tüköré 1864. 302. és 1867. 325—326.; Kenessey Albert: Ó-budai hajógyár. Vasárnapi Újság 1866. 457—458.; N. I.: A Szamos folyó. Szathmári Közlöny 1867. 40. sz. 157.; Zombory Gusztáv: Tokaj. Hazánk és a Külföld 1868. 651—652., 666—668., 679—682.; P. Markovié: íz najblize proslosti Zemuna. Glasnik Istoriskog Drustva (u Novum Sadu). 1936.; Vízijárművek, tutajozás: Magyarság Néprajza II. 255—257.; TálasiIstván: A népi élet a szabályozatlan Tisza mentén. Magyar Technika 1947. 5. 113—115.; Betkowszki Jenő: Adatok a szolnoki hajósok életéből. Ethnographia LXV. 1954. 88—120.; Uő.: Fahajók a Tiszán. A szolnoki fahajózás. Szolnok, 1955.; S. Mazi: Klave nad Idrijo. Ljubljana, 1955.; Csermák Géza: A magyar hajózás múltjából. Budapest, 1956.; Kovács Sándor: A drávai hajósok és talpasok élete. Népünk hagyományaiból. Budapest, 1956. 59—70.; A tutajosokról: Aus Kärntens Volksüberlieferung. Klagenfurt, 1957.; Gazdasági társulások, tutajosfalu, tutajozás: K. ZawistowiczAdamska: Studia i materialy do historii kultury wsi Polskiej w XDÍ i XX w. Wroclaw, 1958.; Nádor Tamás: A drávai hajósélet. Művelődési Tájékoztató 1960. jún. 86—88.; Betkowszki Jenő: Tiszai hajósélet. (Fahajók a Tiszán 2. rész.) Szolnok, 1961.; Juhász Antal: A tiszai tutajozás és a szegedi super mesterség. A szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1962. 117—147.; A vásár elhelyezkedése, kapcsolata vízi szállítással, közlekedéssel: Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest múltjából XVI. Budapest, 1964. 85—180.; Betkowszki Jenő: A tiszai hajók építése, javítása, népe. Szolnok, 1968.; Binder Pál: Tutajozás a Maroson. Hargita 1973. márc. 12.; Filep Antal: Vízi közlekedés a régi Magyarországon. Jávor K.—Küllős I.— Tátrai Zs. (szerk.): Kis magyar néprajz a rádióban. 1978. id. т. 181—183.; Palkó Attila: Tutajozás a Maroson. Korunk Évkönyv 1979. Kolozsvár—Napoca, 1978. 202—212. 275