A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

Bár a gyűlés meghívója nem beszél róla, ott már a fejedelemválasztásról lesz szó. A gubernetor némi biztonsággal nézhet a dolog elébe. Belső ellenfeleit néhány nap alatt lecsendesítette. Kendyre, Nagy Albertre ráküldte katonáit, mire Kendy február 1-én „bepironkodék", „közinkben jött nem kicsin orca pirulással, megalázta magát". Nagy Albert is „megszánta latorságát", „megalázta magát". Mátyusról előbb az a hír, hogy Moldva felé menekül, aztán róla is kiderül, hogy biztosító levél fejében hajlandó az engedelmességre; Rákóczi meg is adja neki.

19 Belső ellenzék 1607. február 4. táján már nincs Erdélyben, Bethlen Gáborék vasra vannak verve, Bocskai temetési menetével pedig (amely valójában egy jó 5000 főt tevő elit fegyveres alakulat) folyik a vitatkozás. A januári kolozsvári részgyűlés Sarmasági Zsigmondot és Dersi Pétert küldi a Bocskai testét kísérő híveihez;

20 kettejük közül Sarmasági az érdekes személy, lentről az erdélyi arisztokráciába emelkedő energikus, mozgékony politikus — némi kalandor-hajlandóságtól sem mentes. Február 3-án Tállyán ér a temetési menethez az országgyűlés üzenetével, amely, emlékezzünk rá, várakozásra inti Bocskai híveit. Azok még mindig nem gyanítanak rosszat, legalábbis nem annyit, amennyi számukra készül. Február 6-án ugyan rosszallásukat fejezik ki az erdélyi rendeknek, s közlik velük, hogy folytatják útjukat,

21 de hát még ekkor is csak Tokajnál tartanak, közben pedig az öreg Rákóczi pár nap alatt tiszta helyzetet teremtett Erdélyben, felvette a székelységet, s a menet még valahol a Nyíren vánszorog, amikor Kolozsvárott már együtt ül az országgyűlés. Az 1607. február 8-án megnyíló kolozsvári országgyűlésnek pedig lényegében egyetlen funkciója van: Rákóczi Zsigmond megválasztása Erdély fejedelmévé. Erre sor is kerül — abban Szilágyi Sándor is bizonytalan, hogy február 8-ánvagy 12-én-e.

22 Azutóbbi a valószínű hisz előbb a rendek még Kamuthy Balázst küldik Báthory Gáborhoz, lebeszélni trónköveteléséről, s Huszár Istvánt Homonnaiékhoz, rábírni őket, hogy ne nyomuljanak fegyveresen Erdélybe. Báthory törzskara már eléggé pontosan meg tudja ítélni a helyzetet, a fiatal trónkövetelő Ecsed táján elszakad hadaival a temetési menettől, s február 13-án már fő várából ír indignálódva az erdélyi rendeknek: ő nem tört Erdély romlására, csak ura és atyjafia, Bocskai temetésén akart jelen lenni [!]; a róla terjesztett rosszindulatú hírek [!] cáfolásául azonban inkább nem megy be.

23 Homonnai viszont benyomul a Partiumba, február 12-én a Kraszna megyei Lompérton áll. Onnan ír ő is, a testamentumos urak is a rendeknek: Bocskai csak tanácsot adott végrendeletében utóda iránt, ők nem akartak fellépni a szabad fejedelemválasztás joga ellen, csak csendes várakozásra intették őket Bocskai temetéséig és az országgyűlésig, nem haddal jönnek Erdélybe, csak Bocskai udvari hada van velük, meg a nagyurak rangjukhoz illő szolganépe.

24 Ezeket a válaszokat azonban már nem várják be a rendek. Számukra elég annyi, hogy Homonnaiék nem hajlandók megállni. Megtörténik a választás, Rákóczi pedig azonnal Kornis Boldizsárt küldi Homonnaihoz s a temetési menethez a választás hírével, felszólítva őket, hogy ne jöjjenek be ekkora kísérettel, különben fegyverrel fog ellenállni.

25 A lépés merész, de minden tekintetben jól átgondolt. A február 8-ára, Marosvásárhelyre gyülekeztetett székely hadak eddig bizonyára már a Meszes erdélyi oldalán állnak, s az öreg törökverő katona nyilván arról is tud: mennyivel gyengült meg a másik tábor Báthory kiválásával. Kornis odaküldése pedig mintegy politikai blöff: azt jelzi alaposan felnagyítva, hogy milyen rendi erők sorakoztak fel Rákóczi mellett — és a bocskaiánusok ellen. Homonnairól pedig most derül ki pár hét alatt másodszor, hogy mennyire gyengébb kapacitás Rákóczinál. Most ti. egyszerűen gyáva. Kornis február 14-én Goroszlónál éri őket, ott, ahol Báthory Zsigmond 1601 őszén csatát vesztett Bastával és Vitéz Mihállyal szemben. A trónutódjelölt harc nélkül elveszti a maga goroszlói csatáját: a temetési menet visszafordul, azaz most már valóban temetési menetté alakul át, elveszti trónfoglaló sereg19 Uo. V. 449—50.; M7TXIII. 102—5. 20 EOE V. 444. 21 Szilágyi S.: A Rákócziak... 74—5. 22 Rákóczi Zsigmond életrajzában (, A Rákócziak..." 79.) február 8 szerepel, az ЕОЕ-Ъеп (V. 323—4. о.) február 12. 23 MTT Xlll. 112—3. 24 EM:Tgy; MTTXlll: 110—1. o. Szilágyi S.: A Rákócziak... 95—6.EOEV. 325. 25 EOE V. 324 5. 26 Szilágyi S.: A Rákócziak... 99—100.; EOE V. 325—6 S9