A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

níti el, máshitű papokat nem visz be, az uradalom katolikus vagy göröghitű jobbágyait nem kényszeríti protestáns hitre. Rákóczi évi 100 hordó bort is köteles küldeni a hercegnek. Gyalogokat kell hogy küldjön az uradalomból a herceg udvarába (bár ott már amaz ad nekik hópénzt és ruhát), a katonaszökevényeket vissza kell hogy irányítsa. Janusz herceg még arra is kötelezi Rákóczit, hogy az uradalomból tanúsítson engedelmességet a császárnak, s adjon neki katonai segélyt, hogy a hercegnek a Habsburg-házhoz való hűsége ne szenvedjen csorbát. S végül kiköti: ő és utódai 12 éven belül visszavásárolhatják az uradalmat (60 000 aranyFrt-nak megfelelő 120 000 RFrt-on).

91 A keletmagyarországi nagyúr Mágochy—Alaghy-jószágokkal, de azok nélkül is a 13 vármegyének Báthory István országbíró mellett már legtekintélyesebb főura. Legkésőbb 1595 óta királyi tanácsos is, tehát az ország bárói közé tartozik, bár talán ő az egyetlen a királyi tanács világi tagjai közt, aki nem visel zászlósúri méltóságot.

92 A közéletben eléggé keveset szerepel. Még a 15 éves háborúnak is csak bizonyos mozzanataiban találkozunk nevével, pedig szendrei és egri főkapitánysága, szikszai győzelme után, a korszak legtapasztaltabb magyar katonai vezetői közt tartják nyilván. 1593 szeptemberében jelen van a tarcali részgyűlésen, amelyet Christoph Teuffenbach felsőmagyarországi főkapitány hív össze a törökellenes hadakozás szervezésére; azzal kapcsolatban azonban csak arról tudunk, hogy Szendrő ellátására 100 köböl lisztet ajánl fel.

93 1593—94-ben a harcokban is részt vesz. Az első év őszén ott van a Báthory István országbíró vezetése alatti felsőmagyarországi inszurrekcióban, amely november 15-én ostrom alá veszi a Rimaszombat melletti török erődöt, s néhány nap alatt el is foglalja. Innen Fülek alá vonulnak. A török őrség kemény védekezés után Rákóczi Zsigmonddal kezd egyezkedni az ostromlók vezetői közül. Őt ti. ismerik szendrői tiszt korából. Szabad elvonulás feltételével megadják magukat, s Szécsénybe húzódnak. Ezzel juttatják azt is a sikeresen működő keresztyén sereg kezére. Úgy demoralizálják a szécsényi őrséget, hogy amikor Báthoryék Szécsényt is ostrom alá fogják, az is megadja magát. A három vár bevétele után pedig Buják, Ajnácskő, Hollókő, Drégely és Palánk török őrségei elmenekülnek.

94 1593 őszén jó megyényi területet sikerül visszafoglalni a töröktől; az Eger hátába nyomult török éket felszámolják. Ott van Rákóczi (Báthory Istvánnal, Dobó Ferenccel együtt) a turai csatában is, amelyben az öreg törökverő vitéz Forgách Simon parancsnoksága alatt álló keresztyén hadak (végvári őrségek s inszurgensek) megverik a Hasszán budai pasa vezetésével Hatvan felmentésére induló török sereget.

95 1596-ban jelen van Hatvan ostrománál.

96 Az 1596-i hadjárat két fő mozzanatánál, Eger elesténél s a mezőkeresztesi csatánál azonban nincs érdemi szerepe. Az ostrom alá fogott Eger felmentésére Teuffenbach főkapitány próbál, elkésve, sereget szervezni. 1596. október 4-re Szerencsre hív össze részgyűlést. Portánként 4 gyalogot vetnek ki Eger felmentésére. A sereg vezérséget előbb Báthory Istvánnak, majd Forgáchnak s végül Rákóczinak ajánlják fel. Valamennyien visszautasítják, ily erővel reménytelennek tartván a dolgot. Miksa főhercegtől kérnek segélyt. Közben Keresztes mezejére gyűjtik a hadat.

97 Egert azonban védői már október 14-én feladják. A mezőkeresztesi csatában pedig sem Rákóczi, sem a másik volt egri főkapitány, Prépostváry Bálint nincs jelen.

98 Innen kezdve csak 1598 őszén hallunk katonai szerepéről. Ekkor a Basta főparancsnoksága alatt álló keresztyén sereg magyar katonáinak főkapitánya.

99 Mindenesetre ez az újabb katonai szereplés is elég ahhoz, hogy a most már évtizede nagyúrnak számító Rákóczi szóbajöjjön felsőmagyarországi főkapitányjelöltként. Mikor a felsőmagyarországi megyék 1598 elején magyar főkapitány kinevezését kérik Mátyás fő91 Az elmondottakra Id.: uo. 738/17., 20., 35., 38. 92 Királyi tanácsosságának kezdő dátuma nem ismert. 1595-ben már így említik (M Kanc: LR 5. к. 127. skk.), 1601—1604-ben az országgyűlési katalógusokban konzekvensen az ország bárói közt szerepel {МОЕ IX. 486—7., X. 83., 199., 430., XI. 16—7.) 93M0£VIII. 155., 164. 94 Szederkényi: 282—3. 95 Uo. 283. 96 Uo. 285. 97 Uo. 294. 98 HK 1892: 176. 99 NRA 761/42. 69