A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

12-be, amely a teljes hegyaljai bortermés 88,3%-át adja

21 — de a kölcsönzött összeg mérete sejteti a borkereskedő végvári tiszt növekvő anyagi erejét. A karrier magasba lendülésének okozója azonban nem a sikeres katonai pálya vagy a borkereskedés s az abból eredő (s azt támogató) birtok szerzések, hanem Rákóczi Zsigmond első házassága: elveszi Mágochy András özvegyét, Alaghy Juditot.

22 A házasságkötés pontos dátuma nem ismeretes; a terminus ante quem 1587 augusztusa, akkor ti. Rákóczi már a Mágochy-árvák gyámja.

23 Eltűnődhetünk rajta: Rákóczi Zsigmond nagy karrierje ugyanúgy egy Mágochy kihűlő ágyából indul, mint egy generációval később Eszterházy Miklósé — az Mágochy András fiának, Ferencnek (Rákóczi Zsigmond gyámfiának) özvegyét veszi el. A két család útjai azután (legalábbis főreprezentánsaikat tekintve) egészen ellentétesek a 17—18. század magyar történelmében. A házassággal Rákóczi nemcsak Mágochy András, hanem Mágochy Gáspár birtokait is megkapja (mint a Mágochy-fiak gyámja). A gyarapodó középbirtokos nemes egyszeriben Felső-Magyarország egyik legnagyobb birtokosa lesz. A Mágochy-birtokkomplexumhoz tartozik Munkács és Torna uradalma s a lednici (Szepes m.) uradalom—birtokosuk két vármegye, Bereg és Torna legnagyobb földesura.

24 Alaghyrészről pedig Rákóczi kezére kerül a regéci uradalom

25 s (most már a Hegyalja igazi bortermelő helységében vagyunk) tállyai és mádi birtokrész.

26 Házassága és az oligarcha-vágyon megszerzése teszi érthetővé katonai karrierjének 1588-i újabb állomását is: az egri főkapitányságot. A végváriak főkapitányi tisztségei betöltésének kérdése ekkor már évtizedes vita tárgya központi kormányzat és a magyar rendek közt — annak a szélesebb frontvonalú harcnak részeként, amely Magyarország kormányzatának egésze körül folyik. Nincs módunk most hosszabban időzni a harc egészének ismertetésénél s részletei bemutatásánál; elvi értékelésével is csak a végvári főkapitányságok vonatkozásában foglalkoznánk, ott is csak bizonyos, ellentétes tendenciájú legendák eloszlatása végett. Szögezzük le: a végvári főtisztségek betöltése körül dúló harc elsődlegesen, a résztvevők közvetlen érdekeit tekintve, pozícióharc, a végvári főkapitány (mint Rákóczi Zsigmond esetében is látni fogjuk) egyfajta hadivállalkozó. Ezen túlmenően társadalmi hatása a dolognak annyiban van, hogy a magyar főkapitány valóban az idegeneknél inkább igyekszik kímélni az általa fedezett terület jobbágynépét, hisz maga is, de a földbirtokos osztály egésze is ennek a jobbágynépnek a munkájából él. A birkát, Tiberius császár ismert bölcsessége szerint nyírni kell, nem pedig nyúzni. Szigorú osztályérdekről van itt szó, nem nemzeti összetartozás-tudatról — az objektív következmény azonban valóban az, hogy a magyar rendekhez tartozó főkapitány (tegyük hozzá: a „tősgyökeres" magyar főkapitány, hisz számos extraneus főtiszt nyer honfiúsítást, ezeknek azonban a magyar rendekhez való affinitása érthetően általában kisebb, mint a magyar rendiségbe született s ahhoz ezer rokoni stb. szálon kötődő magyar főkapitányé) nemcsak a magyar rendek előtt népszerűbb az idegennél, de (bár távolról sem olyan arányban, mint az előbbi viszonylatban) a jobbágynépnél is. Annál is inkább, mert az idegengyűlöletet, elsősorban felekezeti okokból, igen hathatósan szítja az az értelmiségi réteg, amely ekkor a legnagyobb tömeghatással rendelkezik: a protestáns prédikátorok. A harc konkrét mozzanataira térve: az egri főkapitányi tisztség még a többi végházak főtisztségei között is kiemelkedő szereppel bír e tekintetben. A magyar rendek 1580. március 10-i felterjesztésében ott a követelés: a király legalább Egerbe nevezzen ki magyar főkapitányt.

27 A viharos 1583-i országgyűlésen a rendek több feliratban is sürgetik, hogy a király magyar főkapitányokat ültessen a várakba. Rudolf válaszul jelzi, hogy egyes várakba (Kanizsa, Pápa, Palota) már küldött magyar főtiszteket, Egerbe is magyart fog.

28 Ez az országgyűlés ismeretesen csak két évre szavaz meg adót, azzal a fenyegetéssel, hogy amennyiben a 21 L. a 19. sz. jegyzetet. 22 A név Alaghy Bekény Judit formában is előfordul. 23 NRA 903/36. 24 M Kanc.: LR 5. к. 577—60. 25 Uo. 26 Uo. 4. k. 733—7. 27 MOE VI. 349. 28 Uo. VII. 147 skk. 60