A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Régészet - Sz. Máthé Márta: Újkőkori teleülés Berettyószentmárton-Morotva lelőhelyen

Korek József a bükki kultúra leleteivel kapcsolatban vizsgáltatta meg a fekete festék összetételét, s a vegyész arra a megállapításra jutott, hogy kétségkívül szerves vegyület, al­kalmasint vér lehetett. Talált még széntartalmú festéket is. 42 N. Vlassa a fekete festéket bitu­mennek, kőolajszármazéknak tartja, melyhez a Bihar megyei Derna és Tatros nyíltszíni fo­lyékony aszfaltbányáiban jutottak hozzá. 43 Vlassa érvelése elfogadhatónak látszik, ami az aszfalttartalmú festék alkalmazását illeti, azonban véleményünk szerint nem valószínű, hogy az Alföld minden fekete festéket használó csoportja innen szerezte volna be a szükséges anya­got. Sokkal egyszerűbben, kereskedelmi akciók nélkül is előállítható a fekete kátrányfesték, pl. magas gyantatartalmú nyers fa tüzelésekor. Mindenesetre a kérdés megnyugtató eldön­téséhez összehasonlító és széles körű kémiai vizsgálatra lenne szükség. A leletanyag időrendjéről. Két gödörkomplexummal állunk szemben, amely kerámiá­jában eltérő, de azonos korú középső neolitikus csoportok hagyatékát tartalmazza. Az a—b gödör domináns anyaga az AVK legfiatalabb periódusát képviseli — bizonyos Berettyó­völgyi sajátosságokkal keverve az AVK törzsanyagból hagyományozódott jellegzetességek­kel. Megtalálhatók benne olyan darabok is, melyek az archaikumban, a szatmári csoporton keresztül a Körös kultúrában gyökereznek, de a tiszadobi csoport szomszédságának hatása is érződik. Mindezek mellett képviselteti magát a gödörkomplexumban a néhány méterre tisztán, önállóan előjövő esztári csoport is, sajátos, festett díszítésű cserépanyagával. Az esztári csoportot általában fiatalabbnak tartja a kutatás. Megjelenését megérik a kései AVK csoportok. Összefüggő, viszonylag nagyobb mennyiségű leletanyag eddig csak önálló lelőhelyein került elő — Zsáka-Vizesi tanya, Debrecen-Tócópart, Nagykálló­Strand 44 stb. — az AVK lelőhelyein csak mint importdarabok jelentkeztek az esztári csere­pek. A berettyószentmártoni leletegyüttes a két csoport együttélésének bizonyítéka, bár kétségkívül az AVK gödrök képviselik a helyi hagyományt. De az a kérdés, hogy az AVK túlélő-e az esztári környezetben, alkalmazkodva, bizonyos mértékig átvéve az új szokásokat, kerámiadíszítési módot stb., annak eldöntésére ez a leletanyag még mindig nem elegendő. 42 Korek József: Nyíltszíni bükki telep és sírok Aggteleken. Arch. Ért. 97. 1970. 19—20. 43 N. Vlassa: Kulturelle Beziehungen des Neolithikums Siebenbürgens zum Vorderen Orient. Acta Musei Napocensis VII. 1970. 11. 44

Next

/
Thumbnails
Contents