A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

Ó/z hány halottat láttam én már mióta bolygók e poron! Pályájuk a nagy Óceánnál lehajlott, mint a napkorong. Szemük olyan volt, mint a tenger, mert annyi vész és szirt között az ő hajójuk győzelemmel a végtelenbe költözött. Juhász Géza: Az utak ormán Tekintsd a lombokat: tarkábbak, mint tavasszal: higgy az égboltnak: ím, mélyebb kék, mint a nyáron, mikor reánk terült didergetős panasszal s kunt agg kisértetek bolyongtak a kopáron. Gyűlölöm a ködök nyirkos ál-óriását, imádom a napot, a tág, görög eget, a széles láthatárt, hogy elkáprázva lássák szemeink mindenütt a boldog lényeget. Lásd, nem kezdtük rosszul. — Nem ígértünk csodákat egymásnak; álmodott kincsekről sem hazudtunk: látjuk, hol rejlenek a szirtek és a gátak s ha fáradságos is: ormot fog érni utunk. Mert a vizek fölött s útvesztőkön keresztül őrt áll a csillagunk, kinek szép neve Lélek s kik másutt a hegyek fáit tépik tövestül: elénk hunyásznak az igázott szenvedélyek. Maga Gulyás Pál így regisztrálja később a Testvér gályák-korszakot: „Első verskötetét alig veszik észre, irodalmi hatása semmi. Nem veszik észre a kifejezés mögötti mítoszi igényt. Budapest irányítja az irodalmi életet, főleg az újságirodalom nagyságai, s ezek egy nemzetközi irodalmi összkomfort szállodai szabályai szerint mérik le a kifejezést. A „Látomás" költője (a Testvér gályák egyik reprezentáns verse), aki az .elmúlás bástyáján borongva' összefoglaló képekben vonultatja el maga előtt az emberiség és a természet árnyékait, — látomásaival félretaszítva ődöng kortársai között. Egy-két vidéki lélek melege sugárzik vissza a .szigeti' vallomásokra, de köröskörül ,ginnunga gap' — tátongó mélység. Igen, a .tátongó mélység' űrborzadálya (.horror vacui'-ja) kergeti bele még jobban az emberiség nagy szellemeibe, s bár 1928-ig, öt éven át nem lép nyilvánosság elé, áhítata a magányban nem lankad..."

45 A Debrecenben Benyovszky Pál és Juhász Géza szerkesztésében ugyanebben az évben megjelent Viharban с antológia 31 Gulyás verse — amelyeket pesszimizmusáért s „az érzések és gondolatok ugrándozásáért" ró meg Kardos Albert kritikája 46

— hangulatilag s versépítési technikáját illetőleg a Testvér gályák jegyeit viseli: a késői romantika zenéje és látomásai szuggerálják e fiatalkori lírát. A versekben sokszor megkondul az estharang, temetések, temetők emléke, tornyok és ormok magasbanyúló alakja, alkonyatok, fák, szomorú mesék, hűs szél, halott erdők, gyászfekete haj, mint a bánat zászlója, — az egyetlen szívéhez nőtt arc emléke, a morajló víz s a végtelenné tágult tér a fiatal költő társai, élete és lelke tájai. A szintén 1923-ban, Nyíregyházán megjelent Lenau szonettek előszava Gulyás ekkori lírai világképéhez is kulcs.

47 Első mozdulatával kitárja az ajtót az európai líra felé, s miköz45 Önéletrajz 1941 (Kézirat.) 46 Kardos Albert: Hét költő egy kötetben. Debreceni fiatal költőknek „Viharban" с antológiája. Debreczeni Független Újság 1923. dec. 25. 47 Lenau Nikolaus Szonettjei. Ford. Bev. Gulyás Pál. (Nyíregyháza, 1923) 4. 431