A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

határozása szerint is népköltőnek valló Gulyás számára hovatartozásának, gyökereinek bizonyítékává vált (jóllehet egyik korai kritikusa épp azt veti szemére, hogy költészetében a magyaros verselésnek nyoma sincs): az t. i. hogy „kezdettől a dal egyszerű, leegyszerűsített formájában szólal meg. „Első kötetében „az emberiség, a természet nagy látomásait hozza. Vezérmotívuma a tenger, az Óceán, amely valamikor magyar hazáját is eltakarta, fölötte hullámzott. Ettől a hazája fölött eltűnt Végtelenségtől sugallva tekint a múltba, valamint a jövőbe. ,KiIenc Óceán fenekén', — ezt a címet viseli egyik mitikus atmoszférájú verse. Az 1914-től 1923-ig eltelt kilenc esztendőt jelenti a ,Kilenc Óceán fenekén', amelynek mélyéről sápadtan emelkedik fel a 23 éves magyar poéta."

42 Az Óceán-látomás, amely egész költészetén végigvonul, éppúgy sokjelentésű, mint a helyében sarjadt növényi tenyészet. Az egyszerű és bizonyára diákként megtanult geológiai tétel — Ady Óceán-látomását is mélyen átélve — költészetének úgy vált szerves és elidegeníthetetlen alapjává, mint ennek a tájnak s a rajta sarjadó életnek. „Magyarország tenger volt egykor, vad, hánykódó Óceán", — a kicsi, szemeláttára összezsugorodott haza így tágul végtelenné,^— s e tenger hullámain át jut el Európa távoli tájaira, Itáliába, Görögországba, a Keleti és Északi tengerig, időben Homéroszig, a Kalevala kozmogóniáján át a világ teremtéséig. Kardos Pál 1924 tavaszán ír a Debreczeni Független Újságban a Testvér gályákról: „Gulyás Pál misztikus költő. Bármit Iát a szeme, azt rögtön kivetíti a végtelenbe. Ezt a végtelent ő egyszerűen óceánnak nevezi. És folyton ez a nagy rejtelmes óceán zúg a fülébe. Sőt belezúg a verseibe is. Gulyás Pál költészetének erősen gondolati jellege ellenére is mindig mély és elemi erejű érzésből költ. Csakhogy az érzéseihez nem mindig talál kifejezést, sokszor a formát is csak keresi. Tulajdonképpen három-négy gondolat foglalkoztatja: Végtelenség, Halál, Isten, Szerelem. De ezek neki személyes élményei és nem maradnak meg szilárd eszmetömböknek, hanem izzó-forró érzésekké olvadoznak. Ezekben az ércfolyamokban sok még a salak, de biztosra veszem, hogy nemes arannyá fognak tisztulni. Gulyás Pálnak már is van egy pár múlhatatlan sora és ezeket csak ő tudhatta megírni."

43 A Testvér gályák első kritikái között van egy Dr. Katona Miklós névvel szignált is.

44 A kritikát — Gulyás Pálé az ötlet — maguk a fiatal költők írják, — részben a vidéki hozzánem-értéstől tartva, s lévén mindketten kritikusok, azért is, hogy már az indulásnál kiemeljék s evvel egymástól el is határolják e két költészet sajátos adottságait. S mert pályájuk egy életen át egymásmelle« halad, — jóllehet Juhász Géza már a húszas évek elejétől más műfajok felé orientálódik és később elsősorban mint irodalmi kritikus és irodalomtörténész talál hivatására — álljon itt e kettős önjellemzés a Testvér gályák költőiről: „Gulyás Pál szubjektív, romantikus, formarepesztő. Főereje a képzelet szabad szárnyalása. Bizonyos földöntúli, elvont miszticizmus, sőt aszketizmus jellemzi. Modora közvetlen, egyszerű. Mindenre kész egyénisége bélyegét nyomja rá: a változatlan Létezés költője. Juhász Géza tárgyilagos, a világot mennél teljesebben igyekszik magába olvasztani. Klasszikus. Pontos megfigyelő, mindig reális talajon áll s plasztikusan fest. Nyelve színes, gazdag. Előadása többnyire emelkedett, ünnepélyes. Legfontosabb dimenziója a Levés. Gulyás költészete szubjektív képzelet-líra. Juhász Gézáé objektív realizmus." Jellemzésül álljon itt egy-egy — a Testvér gályák-ból való — költeményük is: Gulyás Pál: Az ember káprázat Az ember egy tűnő káprázat: olyan, miként a napsugár, amely ma még szivünkbe árad, és holnap messze-messze jár. 42 Önéletrajz. 1941 (Kézirat.) 43 Debreczeni Független Újság 1924. febr. 24. 3. 44 Nyírvidék 1924. márc. 2. 2. 430