A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

Juhász Géza levele Gulyás Margitnak Debrecen, 1922. V. 24. „Fölmentem az előadásra; egyszer, a 11 órás szünetben jó Pali bátyád esik a nyakamba. ... Hogy ő nem vizsgázhat most, nincs készen. Hogy visszalép. —Először összeszidom, aztán részletezi álláspontját, hogy ő még finnugorral nincs jól stb ...Énate helyedben levizsgáznék, Pali ... Nem, nem lehet. Végre előrukkol a legsúlyosabb érvvel: „Meg aztán Évaklán azt mondtam, hogy még ma visszamegyek, ott várnak a kocsival." Ránézek. Ezt az érvelési módot ismerem. A vizsga, a három hónapi tanulás — ez mind gyerekjáték. Hanem a kocsi. Mi lenne, istenem, ha a kocsi üresen menne haza ? ... Ha a kocsi vár, az más. Akkor el kell halasztani a vizsgát, okvetlenül ... Legyen az ember karakter ... Ez a becsület ... Szóval, megadtam magam. ... Pali nekem esik az ajtóban: „Mégsem lépek vissza". Kézszorítás. Rohanok vissza az iskolába, beírni az osztályzatokat..." Gulyás Margit levele Juhász Gézának 1922. VI. 13. Újfehértó.: „Szegény Palira gondolok, mennyivel rosszabb most őneki. Az bizonyos, ha ő egyszer megbátorodik s szóhoz jut, nagy lesz s erős. A szenvedés, a vergődés tud csak tisztítani s erősíteni." Juhász Géza levele Gulyás Margitnak, 1922. VI. 24.: (Gulyás Pál éppen vizsgázik az egyetemen): „Bemegyek Hozzátok, Pali után érdeklődöm. Még semmi hír róla. A bácsival s Pistával beszélgetek megint. Palit kell védenem józaneszük ellen. ,A természet igazságos, mondom. — Nagy képességeknek nagy fogyatkozásokkal kell megadni az árát.' Igaz, mondja a Bácsi, de van kivétel is. Persze, ki lenne más kivétel, mint Arany ..." A nehezen lerakott vizsgák körüli izgalmakat apja, az egykori kitűnő vizsgázó csak nehezen érti meg. Pedig már ő is panaszkodik, hogy nem jó memorizáló. De ő vasakarattal legyűri fogyatkozását: kezdetben az első betűtől az utolsóig megtanulja tankönyveit. Fia, Gulyás Pál ilyesmire nem vállalkozik. így történik, hogy míg irodalomból nagyon jól szerepel, nyelvészetből éppen hogy átmegy. — Évaklai leveleiben ő is gyakran emlegeti tanulmányait, és beszámol egész akkori életéről. 1921. X. 24. Gulyás Pál levele Gulyás Margitnak. „Kedves Margitkám! Igazán jó húgom vagy! A borotva-pengéket megkaptam. Csók! Szőr! ... Elsősorban azonban gratulálok! Bárcsak én is ilyen eredménnyel mennék keresztül az alapvizsgán! Ugye, jó utána? Aztán: én nagyon halkan szöktem meg az Egyetemről, jójszakát se mondtam ... Milyen sors vár indexeinkre ? Segíts ki! Aláírások stb. ... El fogok készülni. Sajnos, nem decemberre, de dec. végére már igen. Most reggel van. Sietek. Rövid vagyok. Leveledet szombaton kaptam meg ... Mindig 8 km-t kell gyalogolni egy levélért ..." Gulyás Pál levele Juhász Gézának. Évakla. 1921. okt. 20. „Kedves Géza! Ez már a második levél, amit neked írok. Az elsőt 10-én írtam és adtam át Beöthy min. oszt. tanácsosnak, aki alkalmasint a zsebében hagyta. Rózsi ugyanis még 17-én is azt írja, hogy ezt a levelet nem kapta meg. Bizonyára te sem, Szabó Pista sem, Kardos Pali sem ... Itt kezdem magam nagyon jól érezni. Koszt kitűnő, a szoba is (eddig még nem fűtöttek, de fognak, ha beáll a zord idő ...) ... és lehet foglalkozni a dolgokkal ... Eleinte nagyon fáztam, levert voltam ... Most ez se számít ... De azért ne gondold, hogy olyan rettenetes nagy fényűzés megy itt! Rendes, jó polgári koszt. Pld. ma: Tarhonya leves; frissen sült, burgonyával; tészta. Must. Víz. Schluss. És így tovább... A szobám nagyon jó. Csak a villany hiányzik, bár a lámpát mindig töltik és tisztítják. Reggel 8 körül kelek, 9—12-ig óra. Aztán az egész nap az enyém ... Milyen könyveket akartál elküldeni? Akármit, nagyon köszönöm! ... 421