A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

Egyszer egy furcsa játékára figyeltek fel: spárgával beszőtte magát, mint egy selyemhernyó. A természet rendje szerint Pista bátyjához állott volna legközelebb, de egészen különböző természetük volt, kezdettől sokat vitatkoztak, veszekedtek egymással. Pista szép, később nagyon elegáns fiú, sokkal inkább apja kedvence: szépen hegedült, a gyerekeket nagyon szerette, sokat segített otthon, — úgy mondják, lenézte öccsét örökké okoskodó, számára dekadensnek érzett természetéért. így hát csak közös fedél alatt éltek egymás mellett, szoros barátságról szó sem volt. Testvérei közül diákéveiről Margit húga tud legtöbbet, aki ugyanabban a gimnáziumban, később egyetemre vele együtt járt, — egyetemi éveik alatt mindketten elkerülnek otthonuktól, gyakran leveleznek egymással. Középiskolás kora óta jól ismeri Gulyás Pált és élete hiteles tanúja, később tanártársa, majd sógora: Szabó István. — Egyetemi évei alatt ismeri meg Margit húgának későbbi férjét, Juhász Gézát is. Elemi iskoláit a Református Tanítóképző gyakorló elemi iskolájában végezte; egy iskolai évet Erdélyben, Nagydisznódon töltött, cseregyerekként. A negyedik elemit Abonyban végzi, nagynénjééknél. Csak a harmadik-negyedik elemiből maradt ránk bizonyítványa, általános jeles eredménnyel. (Értesítői Gulyás István megjegyzésével ellátott csomagban maradtak ránk: Pali fiam, ennyit írt rá az apa, s mellékletként a gondosan megőrzött bizonyítványok.) Harmadik elemista korából maradt fenn legrégibb sajátkezű írásával három vizsgalapja, írása már ekkor is szépmetszésű, tiszta. 1910-ben kerül első gimnáziumba. Bizonyítványa az első osztálytól a negyedikig jelesről elégségesre romlik. Magyarból mindig jelese van, — irodalmi érzékével korán kitűnik.

25 Idegen nyelveket kezdettől tanul, — gimnáziumi évei végére latin, görög, német, olasz, francia nyelven olvas és részben fordít is ezeknek a nyelveknek az irodalmából. — A zenét szereti, otthon több testvére hegedül, cimbalmozik, neki nincs jó hallása, hamisan énekel, de felnőtt koráig szívesen dúdolgat. — Negyedikben természetrajzból, mennyiségtanból, rajzoló geometriából, testgyakorlatból, énekből van elégségese, — tornából szinte mindvégig. Számtanból és mértanból nem jeleskedik. Szabó István alsós korából így emlékszik rá: két rettenetesen vékony, feketeharisnyás láb sétál körbe a folyosón, tízpercek alatt. Ötödikbe összevonják az A és В osztályt, — a gimnázium a Kollégiumból átköltözik az új épületbe, — ekkor kerülnek egy padba Szabó Istvánnal. A középső sor utolsó helyén ülnek. Osztálytársa még Dienes Kató, Törő Imre, Szabó Lőrinc, Bay Zoltán, később Békés István. Egykori osztálytársai úgy emlékeznek rá, hogy rengeteg derű és vidámság volt körülötte. Ez egyébként jellemző egész gyermekkorára is. Nagyon szeretett tréfálni, — tanárgyerek volta ellenére mindig szolidáris volt osztálytársaival. Szabó István szerint tökéletesen hiányzott belőle a csodagyerek, Szabó Lőrincben is éppen csak villant ebből a típusból valami, bár ő kitűnő tanulónak számított be-becsúszó jói dacára is, amelyek között magyarból szerzett kettese is akad, éppen Gulyás Istvántól. Gulyás Pál — osztálytársai azt mondják — sok szempontból más volt, mint diáktársai. Mintha külön világban élt volna. Érdeklődése tanulmányi szempontból egészen egyoldalúan irodalmi volt. Tankönyvet ritkán vitt magával, amikor csak tehette, órák alatt is, irodalmat olvasott és szótározott. Feleleteivel kapcsolatban sok derűs emlék maradt fenn: amikor felszólították, gyakran nem is tudta, miről van szó, — ha pedig a tanár segített neki, dörgő hangon elismételte, amit előtte mondtak, — mintha legegyénibb gondolatait mondaná. — Diáktársaival jó barátságban volt, de Szabó Istvánon kívül senkivel nem kötött közelebbi ismeretséget. Néhány percre laktak egymástól; Szabó István otthonán keresztül a civis Debrecent is jól megismerte. A Csemete utca, ahol Szabó István 1973 tavaszáig élt, az ősi Debrecen jellegzetes vidéke volt. 26 Osztálytársai közül Dienes Kató, Béber László, Szabó Lőrinc külön társaságnak számított, — Törő Imrével való barátsága pedig később: élete utolsó éveiben mélyült el. 25 A Debreceni Ev. Ref. Főgimnázium Értesítője az 1910/11—1917/18. évről. (Debrecen) 26 1973-ban a Csemete u. 8. sz. alatti házat lebontották: a környéket szanálták. 409