A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Régészet - Sz. Máthé Márta: Újkőkori teleülés Berettyószentmárton-Morotva lelőhelyen

tés. Ez utóbbi a szilmegi típus sajátja, azonban minimális előfordulása és az a tény, hogy házikerámiáról van szó, nem jelent különösebb hangsúlyt a szilmegi csoport jelenlétét illetően. Ebben a gödörben füles edény nagyon minimális számban fordul elő, gyakorlatilag két kis, vízszintes nyílású, hegyesedő apró szalagfül, amely a hozzátartozó profilból ítélve vállon lehetett. Mindenesetre az AVK kései csoportjaira jellemző. Az a gödör leletanyagában egy agyagkarika töredéke is megtalálható. Ez esetben számba sem jöhet az AVK régibb és fiatalabb anyagában előforduló „agyagszarvacska", mint amulett

18

, mert a töredékből jól látható, hogy teljes karika volt. Ami a korát illeti, megtalálható Furta-Csátó Körös anyagától kezdve

19 a felvidéki Veiké Raskovce kései festett leletanyagáig.

20 Az a gödör leletanyagához tartozik egy kisméretű, stilizált madáralakú edény — askos —, amely a kései vonaldíszes kultúra körében teljesen ismeretlen típus. A neolitikumból eddig egyetlen madáralakú edény ismert — Felgyő-Újmajor — azonban ezt a Körös kultúra telepén találták.

21 Ha szórványként is kezelhető ez az arcos madáralakú edény, mindenképpen régebbi, ezt mutatja a Körös kultúrára jellemző talpa is. A mi példányunknak ugyan nincs arca, de formájának eredetét és rendeltetésének magyarázatát nyilván valahol a korszak archaikusabb alaprétegében kell keresni. Az 1. szelvényben fekvő másik gödör — b gödör—leletanyaga lényegében megegyezik a szomszédos a gödörével, bár ami a jelentékeny leleteket illeti, ez kevésbé gazdag. Arányait tekintve itt is nagyjából azonos a kétféle festett anyag és a karcolt kerámia megoszlása. Előfordul azonban jónéhány olyan típus is, amely az a gödörben hiányzik. A karcolt-festett kombinációval díszített csőtalpas tál itt is megvan, azonban nem széles, csonkakúpos tálrésszel, hanem karéjos, négyszögletessel. Festetlen változatban, mezőkre osztott karcolt dísszel ez a forma megvan egy szórvány tiszavasvári darabon.

22 A hullámvonalas és egyenes karcolt dísz ebben a gödörben zegzugvonalassal bővül. A karcolt díszítés több újabb variációja is jelentkezik. Pl. ilyen egy festetlen, durva kivitelű, viszonylag kis, hengeresnyakú edény, melynek hasán, nyakán és nyakának belső oldalán bekarcolt hullámvonal fut körbe, s hasán apró, függőleges nyílású bütyökfül van. A tűzdelt-vonalkázott díszítés is előfordul. Részben az a gödörben már előfordult módon, ferde vagy függőleges sűrű vonalkákkal az egész felületet beborítva vagy elszórt vonalka csomók formájában. Néhol a fehér inkrusztáció nyoma is megvan, azonban, bár a szakirodalom hoz párhuzamokat,

23 a ritkán előforduló díszítések közé sorolja.

24 Mi ezeket a fehéres, betömődött mészmaradványokat nem tartjuk inkrusztációnak, annál inkább az erősen vízjárta helyekről előkerült cserepeken nagyon gyakran lerakódott mészkiválás, szinter maradványának. A karcolás nélkül, csupán festett mintával díszített edények a következő típusokban fordulnak elő: hengeresnyakú, vízszintes és függőleges festett vonalkötegekkel — natúr, barna és vörös alapon feketével — díszített csuprok, félgömbös csuprok és fazekak, a perem alatt függőleges rövid fekete vonalkákkal vagy egyszínű bevonattal ellátva. Megjelenik az a négyszögletes hasú fazéktípus is, mely az a gödörből miniatűr, díszítetlen változatban ismert. A lekopott vörös alapon, függőleges irányban egyenes vagy kissé hullámos fekete csíkozással sűrűn borított vékonyfalú fazekaknak két változata került előaö gödörből: az egyiknek nemcsak a hasa, a pereme is enyhén szögletesedő, a másiknak enyhén behúzott a pereme. Mindkét fajta a bükki típusra emlékeztet, de előzménye megvan az AVK-ban is. A mi leleteink nyilván az esztári csoport képviselői. A díszítetlen és kevés plasztikus dísszel ellátott táltípusok ebben a gödörben nagyobb számban fordulnak elő, mint az előzőben, de együttesen is csak ugyanannak a korszaknak a típusait szaporítják. A már korábban előfordult, jó minőségű, simafalú csonkakúpos tál itt 18 Kalicz—Makkay 1977. 20. t. 1. 19 Bihari Múzeum, Berettyóújfalu, közöletlen 20 /. Vizdal: Zemplín v mladsej dobé kamennej. Kosice, 1973 21 Csalog József: Rejtélyes díszítések újkőkori idolokon. Csongrád megyei Tanulmányok. 1. Szeged, 1959.6.t., valamint Prähistorische Idolkunst. Ausstellungskatalog, München, 1973. 4. t. 22 Kalicz—Makkay 1977. 62. t. 4. 23 Főleg Tiszavasvári-Keresztfal anyagából: Kalicz—Makkay 1977. 44. t. 3., 45. t. 15., 47. t. 8., 52. t. 10., 53. t. 8. stb. 24 Kalicz—Makkay 1977. 37. 39