A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Szilágyi Ferenc: Földi János és Csokonai kapcsolatáról

ismert Kovács József előadásaiból s a Péczeli és Horváth Ádám közt 1786-ban a Magyar Hírmondó-Ъап folyt verstani vita alkalmával írt értekezéséből, mely a Magyar Musa 1787-iki folyamában jelent meg.. ."

24 A továbbiakban aztán arról ír, hogy Földi „ecclecticus" verstanával — azaz a magyaros, az időmértékes s a nyugat-európai rímes-időmértékes formákat egyaránt jogosultnak valló nézeteivel — „meghódította Csokonait, kinek gyakorlata, később Csurgón készült verstani értekezése (A magyar verscsinálásról közönségesen) s általában mostani tanulmányai, ezt a hatást nemcsak mutatják, hanem mindez egyszersmind a Földi elméletének legtermészetesebb igazolása is."

25 Csokonai s Földi verstanának szoros rokonságát az újabb kutatások is igazolták;

26 nem egészen ilyen egyértelmű a helyzet Földi formai hatását illetően. Mint hallottuk, Ferenczi azt mondta, hogy Kovács Józsefnek — Csokonai poézistanítójának — előadásaiból Csokonai már ismerte Földi verstani nézeteit. Erről később is megemlékezik, amikor azt írja, hogy „A poétái osztályban s tehát 12—13. évében, a már említett »rímkovács« ti. Kovács József hatása alá került. Tőle tanulta el a 15-tagú hangsúlyos sort... "

27 (Zárójelben jegyezzük meg, hogy nem Csokonai tanítója, Háló Kovács József volt a „rímkovács", hanem a dunántúli, pátkai Kovács József, — bár ez a sajnálatos tévedés szinte napjainkig kísért az irodalomtörténetben; s a 15-tagú hangsúlyos sort sem Háló Kovács Józseftől, hanem Pálóczi Horváth Ádámtól tanulta Csokonai.) A talányosabb dolgok azonban ezután következnek Ferenczi elemzésében: „E hatáshoz [a 15-tagú hangsúlyos sorok és a szentimentális irány hatásához] járulnak egyidejűleg a latin költők és versformáik s ezek mellett az újabb fejlődésnek tartott leoninus és rímes időmértékes classical versek, minőknek írására épen Földinek már említett és Kovács által annyira magasztalt verstani értekezése adott példát és ösztönt."

28 A Háló Kovács Józseftől származó s rá vonatkozó kéziratos és nyomtatott irodalomban semmi nyoma annak, hogy Kovács ismerte, sőt „magasztalta" volna Földi nézeteit. Nem is tehette — legalábbis Csokonai poeseos praeceptoraként nem — hiszen a diákköltő 1785/86-ban járt osztályába, Földi tanulmánya pedig csak 1787-ben jelent meg, amikor Kovács már Derecskén volt rektórián, hogy külföldi tanulmányútjához anyagi alapot teremtsen. Ferenczi megállapítása tehát voltaképpen csak föltevés, s könnyen megérthetjük, hogy miért volt rá szüksége. Csokonai 1785/86-ban írt iskolai versgyakorlatai között ugyanis az uralkodó párosrímű tizenkettősök s az időmértékes hexameterek és disztichonok mellett találunk rímes-időmértékes anapesztikus és jambusi lejtésű verseket is. Márpedig a verstani szakirodalom úgy tartja számon, hogy nyelvünkön az első anapesztusi lejtésű rímes verset Földi János írta 1781-ben (Halotti Vers, edgy gyenge szülött temetésére 1781-ben): Ah! melly szomorú ez az óra; Zokogó seregünk bizonyíttya! Mert bús libitinai szóra El-epedt ajakit ki ki nyitja.. .

29 Csakhogy Földi költeménye 1787-ben látott napvilágot, amikor Kovács József már befejezte a poézis oktatását Debrecenben. Ferenczi tévedését mentheti, hogy nem ismervén még pontosan Csokonai verseinek időrendjét, az 1785—86-ban írottakat későbbinek gondolva föltételezte Földi verstani hatását. Juhász Géza, aki már pontosabban ismerte az iskolai versek kronológiáját, szintén szembekerült e kérdéssel. Ő is kitartott — Ferenczi nyomán — Földi hatása mellett, de föltételezte, hogy az említett Halotti vers kéziratban eljutott a Kollégiumba már megjelenése, 24 Ferenczi i. m. 23—24. 25 I. m. 24. 26 Ld. Веке Albert: Földi és Csokonai verselmélete. Itk. 1955. 62—75. 27 Ferenczi i. m. 28. 28 I. m. 29. 29 Mixich i. m. 127—128. 379