A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Művészettörténet - Szabó Sándor Géza: Boromisza Tibor és a Hortobágy – Adatok Debrecen XX.századi művészettörténetéhez

bukkanhat a művész, melyeket Nagybánya óta keres. Mindamellett: még nincs olyan festője, aki az övééhez hasonló országosan ismert névvel bírna, — a közönség s az értők támogatására is számíthatni. Ám a végrehajtásba nem egy hiba csúszik. Már a kezdet kezdetén is. Boromisza — természetéből és ügy iránti odaadásából fakadóan — hangosan reklamíroz. Felismert igazának biztos tudatában nem veszi tudomásul mások eredményeit, sőt — saját programjában jelölve meg az egyedüli helyes utat — nem egy esetben igaztalan. Kicsinylő megjegyzéseket tesz művésztársaira (bár soha személy szerint; inkább elvek ellen hadakozik), s minthogy a sajtó sokat foglalkozik vele, nyilatkozatai okszorosan visszhangzanak. Nem látja például, hogy Hortobágyon meghirdetett elveit nem kizárólagosan képviseli a magyar művészetben, hogy mások az ő munkálkodásával párhuzamosan érnek el eredményeket (Egry, Medgyessy, 6. kép Boromisza Tibor: Nagyhortobágy, 1930, akvarell, 21 cmx29 cm Csorba Géza). Igaz viszont az is: a művészek legtöbbje ha fel is ismeri az övéhez hasonló igazságokat (magyar művészet, keletiség, visszatérés a népélethez, népművészethez stb.) nem kutatja már az általános érvényesítés módszereit egyszersmind. Magányosan, elvonultan dolgoznak, mint Egry József. Mások, ha kutatják is az utóbbit — nem látják a gyakorlati alkalmazás módját — Szőnyi István például, ha pedig meglátják nem próbálják meg átvinni a másokért való politikus gyakorlatba, mint Bornemisza Géza. Természetes, ha Boromisza agresszivitása az érdekeltekből, az érintett felekből ellenszenvet vált ki. Az akadémistákból, a belőle csavarodó neobarokk szalonfestőkből épp úgy, mint a művészeti életben tanári katedrát nyert nagybányaiakból, sőt a kortárs posztimpresszionistákból. Mindenképpen érthető hát hogy Debrecenbe húzódik. De látni fogjuk, hogy ez a lépése váltja ki a legnagyobb reakciót. Tudniillik: Debrecen képzőművészete is ekkor veszi első, nagyobb lendületét. A Műpártoló Egyesület mellett 1927-ben megalakul az Ady Társaság Képzőművészeti Szakosztálya azzal a szándékkal, hogy — mint az Ady Társaság egésze is — a Nyugatot 368