A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

realizáló paraszti kereskedelmi tevékenységnek a vizsgálata, illetőleg a kettő kapcsolatának esetenkénti felderítése. Csalog Zs. rendszerező kérdéseinél, a kérdések rövid magyarázatainál sokkal lényegesebbek azok a kutatások, amelyek ennek a kiváló kérdőívnek a felhasználásával folytak. Az teljesen világos, hogy minden települést ilyen részletességgel feltárni nem lehet, még a palóc-kutatás keretén belül sem. Viszont egy-egy jól kiválasztott helység árucseréjének, illetve az árucseréjéhez kapcsolódó migráció meghatározásához nagyszerűen használható. A jól megválasztott helység egyik követelménye az, hogy környezetében több hasonló földrajzi-, gazdasági-, társadalmi-, kulturális körülménnyel rendelkező település legyen, amelyre a vizsgált helység eredményei alkalmazhatók. Tudtunkkal eddig egyetlen helységre, Mátraderecskére vonatkozóan foWtak kutatások. A vizsgálat eredményeit Dobrossy I. és Viga Gy. egy nagyszerű tanulmányban adta közre.

44 Dobrossy I. és Viga Gy. feldolgozása is azonban inkább a jelenségek, az egyes áruféleségek migrációjáról, mintsem az árucserében közvetlenül vagy közvetve résztvevő, illetőleg az árucsere által ösztönzött emberek migrációjáról szól. Mi ezúttal az utóbbival, az árucserében szereplő, az árucsere által befolyásolt emberek migrációjával kívánunk foglalkozni, mégpedig — ahogy jeleztük — kárpátmedencei vonatkozásban. Az árucseréhez kötődő személyi migráció is többféle lehet: időleges, de rendszeres (vándorkereskedők, piacolók, vásározók, házalók, vándoriparosok| stb.); időleges, de esetleges, alkalomszerű és nem rendszeres („piackutató utak", vándorárusok, vándorkereskedők, házalók stb.); nem időleges, hanem állandó (azaz az eredeti lakóhely, esetleg szülőhely elhagyását jelentő). Mindhárom fajta személyi migráció lehet azután még egyéni és csoportos, illetőleg ethnikailag azonos a migráció helyén lakókkal, vagy azok egy részével, vagy ethnikailag különböző a migráció helyén lakóktól.

45 Az árucseréhez kötődő személyi migráció sokféle hatást válthat ki, mind ott, ahonnan a migráció történik, mind ott, ahová a migráció irányul. Először is azoknak a helyeknek, ame44 Dobrossy István—Viga Gyula: Szerkezeti változások a falu gazdasági életében. Tematikus és lokális monográfiák III. Bakó Ferenc (szerk.): Mátraderecske. Néprajzi tanulmányok. Eger, 19— 78. A falu kereskedelmi kapcsolatai 42—44. A mátraderecskeiek cserépedényt a tiszafürediektől, pásztóiaktól, mezőtúriaktól, a Rimaszombat környéki szlovákoktól, kaszát, sarlót a "felvidéki tótoktól", rokkát, tilolót, guzsalyt, orsót, favillát, gereblyét, szerszámnyeleket a kalitkáshutai(?) szlovákoktól, szövőszéket a bodonyiaktól, szőlőt a verpelétiektől, domoszlóiaktól, markaziaktól, aszalt gyümölcsöt a domoszlóiaktól és a markaziaktól vettek. Kisterenyéről szerezték be a bútort, poltári szlovákoktól a tetőfedőcserepet és „felvidéki tótok" végezték Mátraderecskén az üvegezést, drótozást. 43. — Vö.: Szabó Ferenc: Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század elejétől napjainkig. Békés megye gazdasági földrajza. Krajkó Gyula (szerk.): Békéscsaba, 1974. 113—175. 45 Tóth László: Adalékok az ipar és kereskedés történetéhez Kassán. Kassa, 1886.; A. Fournier: Handel und Verkehr in Ungarn und Polen um die Mitte des XVIII. Jahrhundert. Archiv für österreichische Geschichte 1887.; Demkó Kálmán: A felsőmagyarországi városok életéből a XVI—

XVII. században. Budapest, 1890.; Divéky Adorján: Felsőmagyarország kereskedelmi összeköttetései Lengyelországgal, főleg a XVI—

XVII. században. Budapest, 1905.; St. Pascu: Mestesugerile in Transilvania pinä in secolul al XVI-lea. Bucuresti, 1954.; FügediErik: Kaschau, eine osteuropäische Handelstadt am Ende des 15. Jahrhunderts. Studia Slavica II. 1956. 185—213.; R. Jefabek: Vorarstvi na Popradu a Dunajeci. Sbornik Slovenského národného muzea. Etnográfia 3. roc. 56. 1962. 44—60.; A. Spiesz: Remeslo na Slovensku v obdobi existencie cechov. Bratislava, 1972.; N. F. Pavkovic: Drustveni znajac tradicionalnih godisnjih samjova. Etnoloski Pregled 10. 1972. 97—103.; M. P. Dan: Relatiile comerciale dintre Oradea si Cracovia la sfirsitul secolului al XVI. lea. Crisia 1973. 167—181.; /. Caplovic: О Slovensku a slovákoch. (Ford.: V. Urbancová.) Bratislava, 1975.; Horváth Zoltán: A jobbágy világ alkonya Sopron megyében. Budapest, 1976. 175—-176.; Dankó Imre: A dunántúli népi árucsere nemzetiségi vonatkozásai a XVIII—

XIX. század fordulóján. T. Mérey Klára (szerk.): A Dunántúl településtörténete II./l. Pécs, 1977. 239—250.; Dobrossy István—Viga Gyula: Szerkezeti változások a falu gazdasági életében. (Mátraderecske) id. m. 26—52.; U. Praslicková: Zábojny spolok vosinárov v obci Ostrany. Gemer 3. Rimavska-Sobota, 1978. 5—84.; Uő.: Brdárstvo a vostinárstvo v Západnom Gemeri. Kosice, 1979. 262