A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

Részben ennek a felismerésnek, részben a közelmúltban jelentőset fejlődött árucserekutatásnak, illetve a mindjobban elmélyülő történeti, helytörténeti kutatásoknak a hatására ma már egyetlen helytörténeti feldolgozás sem készül anélkül, hogy ne tárná fel a település árucseréjét, árucsere-kapcsolatait. Tanulmányunk ezekre az apró, elszórt ismertetésekre, leírásokra támaszkodva, valamint az árucsere néprajzi vizsgálatának több évtizedes tapasztalatai, eredményei alapján az árucsere és a migráció összefüggéseiről kíván összegező igénynyel, bár közel sem a teljességre törekedve képet adni, Kárpát-medencei vonatkozásban. Mielőtt tárgyunkra térnénk, szükségesnek tartjuk elmondani, hogy a néprajztudomány a migráció kérdését bizonyos jelenségek migrációjára leszűkítve és inkább a folklór, mintsem az anyagi kultúra vonatkozásában vizsgálta. Természetesen egy-egy jelenség, például szokás vagy hiedelem migrációjára vonatkozású kutatások is fontosak számunkra, mert módszertani útmutatással szolgálnak az árucserén alapuló migráció vizsgálatához.

42 Az árucseréhez kötődő migrációnak több fajtáját ismerjük. Beszélhetünk az anyagi kultúra, a bennünket körülvevő tárgyi világ, tehát az anyagok, eszközök, a berendezési tárgyak, a viselet, a különféle termények és termékek, illetve ezek egyes részei migrációjáról, de elkülöníthetjük a szokások, a műfajok, a stílus, általában a legkülönfélébb folklórelemek migrációját is. Végül beszélhetünk az árucserét lebonyolító, az árucsere különböző formáiban és részleteiben ténylegesen résztvevő emberek, illetőleg a különféle árucsere alkalmak által befolyásolt személyek migrációjáról is. Az árucsere és a migráció kapcsolatának vizsgálata terén meg kell emlékeznünk Csalog Zs. kérdőívéről, ami kifejezetten a paraszti kereskedelem és a munkamigráció kapcsolatának felderítésére készült a Palóc-kutatás módszertani közleményei című sorozatban.

43 A kérdőív célja a termelés földrajzi munkamegosztásának és a munkamegosztást Az idézet: Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén. Vác, 1936. 143—144.; Magyarság Néprajza IV. 282. Kismesterségek.; Grácban adják el a keszthelyi halakat: Iványi Béla: Adatok a magyar halászat történetéhez. A Magyar Mezőgazdasági Múzuem Közleményei 1962. Budapest, 1962. 107.; K. Seper: Unterwarter Heimatbuch. Geschichte, Kultur und Wirtschaft einer südburgenländischen Gemainde. Unterwart, 1976.70—72.; Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak. Miskolc, 1977.; Paládi-Kovács Attila: Magyar parasztok a bécsi piacon. Jávor K.—Küllős I.—Tátrai Zs. (szerk.): Kis magyar néprajz a rádióban, id. m. 185—186. 41 Balogh István: A paraszti művelődés. Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. II. Budapest, 1965. 495.; Uő.: „A piac, a vásár nemcsak az adás-vevés alkalma volt, hanem nagy esemény, a messze tájról való emberekkel történő érintkezés lehetősége." Uo. 551.; Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Néprajzi Közlemények XVIII. 1973. 5—81.; Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz és a környező Duna-menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználata a szabályozás előtt. Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest, 1973.; Bárth Jáncs: Migráció és kontinuitás egy Duna-melléki táj népesedéstörténetében. Cumania II. 1974. 285—331.; Uő.: A kalocsai szállások településnéprajza. Kalocsa, 1975. 34—36.; A baranyaiak, különösen a kopácsiak hosszú századok óta találkoznak az eszéki piacon a szlavóniai magyarokkal: Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomokon. Szabadka, 1977. 330.; Paládi-Kovács Attila: A magyar kocsi Európában. Jávor K.—Küllős 1.—Tátrai Zs. id. m. 178—179.; Filep Antal: Fuvarosok, szekeresek. Uo. 179—181. 42 Manga János: A palóc kiszehajtás európai kapcsolatai. Folia Ethnographica I. 1949. 5—43.; Diószegi Vilmos: Ä palóc etnokulturális csoport határa és kirajzásai. Népi Kultúra — Népi Társadalom I. Budapest, 1968. 217—252.; Uő.: A honfoglaló magyarság hitvilágának történeti rétegei. Uo. II. Budapest, 1969. 295—326.; Vincze István: Történeti-néprajzi összehasonlító vizsgálatok a keleteurópai szőlőkultúra körében. (Módszertani meggondolások és kutatási eredmények.) Uo. V—

VI. Budapest, 1971. 310—314.; Némethlmre: Néprajzi és szociológiai módszerek a szokáskutatásban. Uo. V—

VI. Budapest, 1971. 13—24.; Z. Ujváry: Jocul turcii la romänii din Ungaria. Á. Kovács—

A. Hojopan (red.): Din traditiile populäre ale romänilor din Ungaria. I. Budapesta, 1975. 11—31. 43 Csalog Zsolt: Paraszti kereskedelem és munkamigráció. Palóc-kutatásmódszertani közlemények XVI. Eger, 1973. 261