A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

februári pátens megnyitotta az utat a tőkés viszonyoknak megfelelő belső kereskedés kialakulása előtt. Az 1850-es évek Magyarországán 600—700 helyen tartottak országos vásárokat, 2,5—3 ezer alkalommal, s mintegy 300 helyen rendszeresen heti vásárokat, így bonyolítván le a belső forgalom legnagyobb részét.

38 Az árucsere néprajzi vizsgálata is sok részletet megvilágított a migráció vonatkozásában. A néprajzi kutatások több, kisebb-nagyobb jelentőségű tényezőt felderítettek, ismertettek, de egységes, monografikus feldolgozás e. tárgykörben még nem született.

39 Ilyen, a migrációt is célzó kutatások, adatok találhatók például az egyes vásár leírásokban. Mint például a híres váci vásárok esetében, Tragor I. tárgyunkat érdeklőén a következőket írta: „A váci piacon, vásáron — a környék piacoló-vásározó tót, német lakosságának a szava elnyomta a magyar beszédet. Érdekes, hogy Sződ község eltótosodását a váci piac okozta. A sződiek családneve túlnyomórészt ma is magyar, de egymás között tótul beszélnek, mert ez az anyanyelvük. Még a század derekán járvány lépett fel a faluban és főként az asszonyok közt vitt végbe nagy pusztítást. A férfiak Vácra jöttek be a vásárra feleséget keresni és Agárd, Püspökhatvan és más környékbeli tót községek lányait vitték haza, s az új nemzedék tót lett. A váci vásárra és búcsúra távolabbi (Nógrád, Hont, Pest) helyek lakói is eljöttek színes viseleteikben. Nagy vidék juhászai és kanászai a váci szűrszabóknál csináltatták a cifraszűrt."

40 Kár, hogy a fentihez hasonló, migrációs jelenségeket a néprajzi feldolgozások és kutatások csak mellékesen érintettek. Pedig már Balogh I. megállapította, hogy „A gazdasági kultúra kicserélődésében a parasztság nagyerejü belső vándorlásának, a főbb közlekedési utak mentén a fuvarozásnak, a vásározásnak és az árutermelésnek óriási jelentősége volt."

41 Győző: Jobbágyvándorlás és jobbágyvédelem a XVIII. század első felében. A Klébesberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve VI. Budapest, 1936. 143—175.; L. Makkai: Die ungarische Viehangel 1550—1650. Der Auszenhandel Ostmitteleuropas 1450—1650. Köln

—Wien, 1971. 483—506.; O. Pickl: Routen, Umfang und Organisation des innereuropäischen Handels mit Schlachtvieh im 16. Jahrhundert. Festschrift für Hermann Wiesflecker zum 60. Geburstag. Graz, 1973. 143—176.; 38 Berend T. Iván—Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Budapest, 1972. 66. — Vö.: Boros Ferenc: A hazai településállomány XVIII. század eleji képe. Földrajzi Értesítő VII. 1958. 481— 496.; Erdei F.—Csete L.—Márton J.: A termelési körzetek méretek és a specializáció a mezőgazdaságban. Budapest, 1959.; Beluszky Pál: A falu—város közti kapcsolatok vizsgálati módszerei, e kapcsolatok jellege és mennyiségi jellemzője Szabolcs-Szatmár megyei központok példáján. Területi Statisztika 1970. 368—380. 487—512. 39 Gunda Béla: Szlovák népi kapcsolatok a Garam és Ipoly menti magyarsággal. Földrajzi Zsebkönyv. Budapest, 1940. 170—174.; J. Patkóvá: Trhy a jarmoky na Slovensku. Krásy Slovenska 53. 1966. 334—335.; Z. Bialy: Niektóre ekonomiczne i kulturowe mechanizmy w chlopskiej gospodarce drobnotowarowej u schylku feudalizmu i w okresie kapitalizmu. (W oparciu о material pochodzacy z malopolski poludniovej.) Prace Etnograficzne 3. 1967. 61—91.; M. Markus: Vyznam tradicnych trhov a jarmarkov pre l'udovú kultúra vychodného Slovenska. Kolokvium к otkáze yymedzenia vychodoslovenskej priemyselnej oblasti 1900—1950. KoSice, 1967. 110— 115.; Z. Űjváry: Slovak Itinerant Artisans in Hungarian Folk-Plays. Ethnologia Slvica I. 1969143—156.; Űjváry Zoltán: A vándorlás-elmélet és a kultúrbotanikai szempontok. Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Műveltség és Hagyomány XI. Debrecen, 1969 68—73., 286.; Sonkoly vásárlás, bordát cserélnek sonkolyért: Füvessy Anikó: A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem Észak-Borsodban. Ethnographia LXXXII. 1971. 28—43.; K. Gaal: Tiroler Hinterglasbild-Händler in Ungarn. Südostdeutschees Archiv IV. 138—139.; PaládiKovács Attila: Ukrán szórványok a 18—19. században a mai Magyarország északkeleti részén. Népi Kultúra — Népi Társadalom VII. 1973. 327—367.; Bálint Sándor: A Bánát településtörténetéből. Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 15. Növi Sad — Újvidék, 1973. 5—13.; Mezősi Károly: Kiskunfélegyháza településtörténete és XVIII. századi társadalma. Cumania II. Kecskemét, 1974. 331—364.; Z. Fehér: Povrtlarski i trgovinski Bacin. Ivan M. Balassa—

Marko Dekic (krednici): Etnografija Juznih Slavena u Madarskoj. Budimpeste, 1975. 11—25.; Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák („tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek. Márkus Mihály: A tirpák etnikai csoport kialakulása. Nyíregyháza, 1977. 111—122. 40 Tragor Ignác: Vác története. Első kiadás, Vác, 1927., Második kiadás, Vác, 1929.; 260