A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Természettudomány - Lovas Márton–Ötvös János: Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Project-en 1977

ritkább állományú vizsgálati területeink között, fekvése is északi, északkeleti, ennek megfelelően a legkevésbé kiegyenlített mikroklímájú hely. Júliusban mindhárom gyűjtő-területünkön csökkent az egyedszám. Az I. számú és a II. számú területen egyaránt 405 darab bogár került csapdáinkba, míg a III. számú területen csak 81 db. Vizsgálva a meteorológiai adatokat megállapíthatjuk, hogy júliusban az átlagos középhőmérséklet 18,1 С fok, a csapadék összege pedig 101,9 mm volt. A magas csapadékösszeg jelzi, hogy júliusban megváltoztak a külső körülmények^ A hőmérsékleti értékek továbbra is kedvezőek, de a sok csapadék már nem. Ezzel a változással egyidőben már megkezdődött az előző évi vizsgálatok alapján is várható egyedszám csökkenés, azaz az egyes fajok aktivitási görbéi már a csökkenő aktivitásokat jelzik. Legélesebben a III. számú és a legkedvezőtlenebb fekvésű gyűjtőterületen tapasztalható ez a folyamat. Augusztusban érdekes jelenséget figyelhetünk meg: az I. számú vizsgálati területen tovább folytatódik az egyedszám-csökkenés, a II. számú és a III. számú vizsgálati területen pedig a csapdákba került bogarak száma növekszik. Különösen a III. számú területen jelentős ez a növekedés. Számszerűen a következő eredményeket tapasztaltuk: I. terület: 142 db; II. terület: 423 db; III. terület: 224 db. Az éghajlati adatokat vizsgálva a hőmérséklet havi átlagos középértéke 17,3 С fok (becsült érték,

4 üzemzavar miatt) a csapadék összege pedig 102,0 mm. Tehát nedves, hűvös augusztus volt. Gyűjtési eredményeinket részben ezzel a ténnyel magyarázhatjuk, azaz megkezdődött a bogarak védettebb helyekre vonulása. Az I. számú területen ahol csak kis termetű füvek alkotják az aljnövényzetet és a cserjeszint is hiányzik ez jól megfigyelhető. A II. számú területen, ahol a cserejeszint dús ez a jelenség szintén bekövetkezik. Azaz az I. számú területről elhúzódnak, a II. számú területre pedig odahúzódnak a bogarak. A III. számú területen szintén az egyedszám növekedésének jelenségét figyelhetjük meg. Ezt az itteni magasra növő és dús aljnövényzet rejtekhellyé válásával magyarázhatjuk. A korábbi hónapokban ez a hatás a növények fejlődése miatt még nem alakul ki. 3. ábra. A talaj nedvességtartalmának és hőmérsékletének évi menete a „Síkfőkút Projecten' 0—5 cm mélységben. (Tóth, J. A.—Hammer, I. 1977. alapján) 5. A talaj hőmérséklete és víztartalma közvetlenül befolyásolja a terricol állatok életét. Ez a fentiekben a makro- és mikroklíma és az egyedszám-változás összefüggéseinek vizsgálatából is nyilvánvaló. Tóth J. A.—Hammer I. (1977.) alapján a talaj víztartalmának és hőmérsékletének szezonális változásait megfigyelve a fentiekben előadott következtetéseink újabb alátámasztását kapjuk. A talaj hőmérséklete június—július hónapokban a legmagasabb, a talaj víztartalma a nyári időszakot figyelembe véve szintén ebben az időszakban a legnagyobb. 6. Az egyes gyűjtési területek domináns fajait jól meg lehetett határozni. A legmagasabb dominancia értékű fajok mint az táblázatos összefoglalásunkból is kitűnik, kora tavasszal 26