A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

A továbbiakban csak a szervezett árucserével, illetve annak három nagy intézményével fogunk foglalkozni és a kiskereskedelem migrációs kapcsolatait felvázoljuk kárpátmedencei vonatkozásban. Gunda В. a műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők hatását vizsgálva a műveltségi elemek elterjedésében, migrációjában azt mondta, hogy a műveltségi elemek elterjedésénél, migrációjánál a különböző elemekre nem ugyanazok a feltételek érvényesek. A gazdasági^helyzet, a szükségletek és igények mértéke, azethnikai konzervativizmus, a divat, a természeti körülmények és a hasznosság felismerése befolyásolja a terjedést, a műveltségi elemek migrációját. Ugyanakkor a különböző jelenségeknek sem azonos a terjedési képessége. Gunda B. széleskörű tájékozódás alapján azt mondta, hogy a gazdasági élet vonatkozásában a műveltségi elemek terjedése könnyebb, gyorsabb, mint magának a termelési formának a terjedése. A természeti népek körében a termelési formák átvételéhez nagyméretű valóságos migrációra, népvándorlásra, vagy igen szoros és intenzív kapcsolatokra van szükség. Viszont valamely munkaeszköz, viseletdarab, edény, ékszer stb. már a mindennapi kereskedelmi érintkezések nyomán is elterjedhet. Ortutay Gy. idevonatkozóan is megszívlelendő szavai szerint „a kultúrák vizsgálata csak akkor kerüli ki az egyoldalú elméletek buktatóit, ha ezeket a dialektikus, egymással összefüggő, állandóan egymásra ható ellenpárokat nem hagyjuk figyelmen kívül".

16 Gunda В. a különböző műveltségi jelenségek földrajzi elterjedésének elemzését nagyon fontosnak tartja, mert az elemzés felhívhatja a figyelmünket arra, hogy a műveltség történetét leginkább a kultúrjavak földrajzi elterjedése vizsgálatával tudjuk nyomon követni. A műveltségi javak elterjedésének azonossága vagy különbözősége történeti folyamatokra, a nép és műveltségének múltjára, összetételére világít rá.

17 Egy korábbi tanulmányában a különböző anyagi- és folklór-kultúrjavak Duna-medencei kölcsönös kicseréléséről, keveredéséről írt.

18 Gunda B. a kultúrjavak elterjedését, a migrációt tízféle okkal magyarázza. Ez a tízféle ok az elterjedés, a migráció igen széleskörű lehetőségeit tárja föl, a teljes migrációt, a kultúrjavak egészét elterjesztő áttelepüléstől, áttelepítéstől kezdve a bizonyos motívumok részeit átvevő, az átvett műveltségi elemeket is módosítva adaptáló megoldásokig. Hangsúlyosan jelöli meg a műveltségi elemek elterjedési okaként az időszakos vándorlásokat, a pásztorok, idénymunkások, vándoriparosok, vándorkereskedők, halászok stb. életmódját. Az árucsere műveltségi elemeket elterjesztő funkciójával kapcsolatosan pedig egyenesen azt írta, hogy „nem szükséges részletesebben kifejteni, hogy a kereskedelem különböző formái révén már a prehisztorikus idők óta szakadatlanul áramlanak a kultúrjavak egyik területről a másikra, s a vásári tapasztalatok is egyik gócpontjai a műveltségi javak terjedésének.

19 A továbbiakban — és a következőkben általunk elmondandók szempontjából ugyancsak nem lényegtelen — arra is felhívja a figyelmet, hogy a műveltségi elemek terjedésének, a migrációnak egy ethnikai csoporton belül is különböző feltételei vannak a gazdasági és társadalmi tagoltságnak megfelelően.

20 A már említett korábbi tanulmányában idevonatkozóan azt ajánlja, hogy „az állandó mozgásban levő tárgyi és szellemi kultúrjavak s az ezeken felépülő kultúrkörök élete, szerepe, tér és időbeli jelentősége részletesen kibon15 Az árukiállításokról: Pallas Nagy-Lexicona X. Budapest, 1895.412—416.; 522—524.; W. Schmidt—W. Koppers: Gesellschaft und Wirtschaft des Völker. Völker und Kulturen. Regensburg, 1924.; C. D. Forde: Habitat, Economy and Society. A Geographical Introduction to Ethnology. New York, 1953.; Mezei Árpád: A paraszti létforma az európai kultúrában. Budapest, 1964. 16 Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők. Ethnographia LXIX. 1958. 568.; Ortutay Gyula: Hagyomány, változás — népi kultúra. Népi Kultúra — Népi Társadalom V—VI. Budapest, 1971. 284. 17 Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők id. m. 570—571. 18 A Dunamedencében és környékén a különböző anyagi kultúrjavak és folklórjelenségek keveredéséről (kultúrkeveredés) beszélhetünk: Gunda Béla: Ethnographiai problémák az Ormánságban. Budapest, 1935. 3—4. 19 Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők id. m. 573—574. 20 Gunda Béla: Ethnographiai problémák az Ormányságban id. m. 5—6.; Uó\: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők id. m. 575.; Dövényi Zoltán—Tóth József: Az Alföld népességének mobilitása és migrációs sajátosságai az I. világháború előtt, különös tekintettel Békés megyére. Békési Élet XIII. 1978. 53—64. 256