A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

várost ért súlyos aszálykár miatt az ipari és szerződéses növények is számíttassanak be a beszolgáltatásba, továbbá az 50—90%-os elemi kár miatt adócsökkentést is kapjanak a termelők. A javasolt könnyítéseket a haszonbérlőkre is kérték kiterjeszteni.

54 A termelés természeti feltételeinek kedvezőtlen alakulása mellett több egyéb tényező is nehezítette a növénytermesztést: az igázható állatállomány mérsékelt növekedése, a traktorok, mezőgazdasági gépek és az üzemanyag beszerzésében mutatkozó nehézségek,

55 a vetőmag hiánya

56 és az újgazdák megfelelő eszköz és tőke hiánya. A főbb növények vetésterületének alakulása

51 M: kh/q 1944—45. 1945—46. 1946—47. 1947-^18. 1948—49. Búza 3 850 8 770 22 000 25 600 23 600 Rozs 2 460 4 477 4 500 8 200 7 400 Árpa 340 141 450 300 4 700 Zab 7 1578 1940 2 550 800 Kukorica 32 568 29 641 19 294 23 419 23 200 Cukorrépa 3 962 1957 1900 3 654 3 600 Burgonya 4 383 4 697 3 800 1695 1 700 Lucerna 7 1483 2 270 7 3 000 Napraforgó 8 365 5 732 3 200 7 4000 A század talán legszárazabb éveiben az alacsony színvonalú agrotechnika gyenge terméseredményeket hozott, de ezt a rendkívül hiányos források miatt csak érzékeltetni tudjuk. A főbb növények terméseredményei M: kh/q 1945 1947 1948 Búza 2,5 4,— 6,5 Rozs 4,— 3,— 6,9 Árpa 6,— 5,— 7,8 Zab 7 4,5 10,4 Kukorica 7 8,— 7,— Cukorrépa 7 95,— 100,— Burgonya 7 20,— 16,— 1948-ra a mezőgazdasági termelés kedvezően alakult, az előző évekhez viszonyítva a termésátlagok emelkedtek. Növénytermelésünk viszonylag gyorsan kiheverte a háborús károkat. 54 HBmL. XXIV. 28. 2.1184/1947. júl. 19. A T. B. a város gazdasági felügyelőjet kérte javaslatainak továbbterjesztésére. 55 Az FM felhívta a Debreceni Nemzeti Bizottságot az üzemanyag rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére. XVII. 2. 130/1945. 1945. márc. 16. 1945. április elején 40 traktor dolgozik. XXIV. 218. 1. 63/1945. 56 1945-től rendszeresen vetőmaghiánnyal kellett megküzdeni. A város több tőkés gazdasága jelentős vetőmagot bocsátott rendelkezésre. 1945. novemberében Józsa János, Pásztor Ferenc, Németh Ferenc, Rickl László és Géza, Tamás István ésaDebreceni Öntöző Gazdaság. HBmL. XXIV. 218. 3. 550/1945. XXI. 512/b. 9. 795/1948. 57 HBmL. XXIV. 218. 2. 250/1945. 408/1945. Néplap 1945. aug. 10. XXIV. 223. 1. 98/1946. XXIV. 218. 8. 933/1947. 218. 17. 1948. jan. 29.; XXI. 505/a. 63. 24921/1947. 66. 318/1948. Történetstatisztikaikötetek. Növénytermelés 1. 2. 1936—1962. (Bp. 1976) 479. KSH Levéltár. A-3. 173. Mezőgazdasági Statisztika. Főösszesítés. 1946—1947. A vetésterületre és a termésátlagra igen hiányos és szórványadatokkal rendelkezünk. Az országos termésátlagot közli Fazekas i. m. 46. 247