A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

annak központi kiépítése pillanatnyilag nem biztosítható. Átmeneti megoldásként helyi szakembereket kell bevonni — lehetőleg okleveles, vagy hosszabb gyakorlattal rendelkező egyéneket — a gazdasági felügyelői, illetve elöljárói teendők ellátására".

18 A földművelésügy közigazgatási feladatait 1949-ig a gazdasági felügyelői szolgálat látta el. Az állam e hálózaton keresztül szerzett információkat a termelés szükségleteiből adódó kérdésekről, illetve a termelésben részt vevők törekvéseiről. A gazdasági felügyelők tevékenységén keresztül vált érzékelhetővé, hogy az állam a termelés, a feldolgozás és értékesítés mely fázisaiban tartotta szükségesnek a beavatkozást és hogy milyen szervezettel és eljárással törekedett az agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósítására. A szolgálat feladatkörébe tartozott a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés, a tejgazdaság, a legelőügy, a tagosítási eljárás, mezőgazdasági hírszolgálat és kis részben a földbirtokpolitika is. A földművelésügyi kormányzat első lépései, intézkedései a termelés biztonságát szolgálták, nagyobb arányú — átfogó jellegű intézkedésekre csak a földreform megvalósítása után lehetett számítani. Földosztás Debrecenben Az 1944 őszén kibontakozó népi demokratikus forradalom egyik alapvető feladata volt a magyar parasztság jogos követelésének: a földreformnak a megvalósítása. Debrecen neve szorosan összekapcsolódott a földreformért folytatott harccal, a 600/1945. M. E. számú rendelet megszületésével. A város határában élő agrárnincstelenek, kisbirtokosok a megkésett mezőgazdasági munkák végzése közben egyre többet foglalkoztak a földosztás gondolatával. A politikai pártok közül a Magyar Kommunista Párt, majd a Nemzeti Parasztpárt sürgette a történelmi elégtételt, amely egyben döntő csapásnak ígérkezett a nagybirtokosok ellen és széleskörű biztosítékot kínált az ország demokratizálásához. A földreformért városunkban folytatott politikai harc elemzését, feltárását helytörténészeink színvonalasan megoldották.

19 Feladatunkat ezért elsősorban a földreform végrehajtásának összefoglalásában látjuk. A Néplap 1945. február 25-i szerkesztőségi cikkében a földreform megvalósításának kérdésével foglalkozott: „A reakció minden reménysége abban van, hogy a földreformot az ország mai feldúlt állapotában: közlekedési eszközök, szakemberek, hivatali apparátus hiányában nem tudjuk végrehajtani." A kommunisták szerint egyetlen megoldás kínálkozott: létre kell hozni a földigénylőkből a földreform megvalósításának következetes és szilárd szervezetét, a földigénylő bizottságot.

20 A földbirtok-rendelet 1945. március 18-i megjelenése után a Debreceni Nemzeti Bizottság március 26-án méltatta a rendelet történelmi jelentőségét és a Nemzeti Parasztpárt indítványára nyolc pontos programot tett közzé a mezőgazdasági munka eredményesebb végzése érdekében.

21 A földreform megvalósításának első lépései: a kiosztható földterület kijelölése és a földigénylők összeírása volt. A debreceni földbirtok viszonyok — a rendelet által kínált lehetőségek határain belül — viszonylag kis terület megváltását tették lehetővé. A földigénylő bizottság maximálisan törekedett az elkobzással számba jöhető földterület növelésére. Természetesen sor került a Debrecen város tulajdonában levő földbirtok igénybevételére is. 18 XXI. 505/a. 14. 3286/J945. 1945. febr. 13. 19 Varga Zoltán: Debrecen szerepe a földreformért folytatott harcban a felszabadulás után. A KLTE Évkönyve, 1956. III. 1. Molnár Lászlóné: A földreform Hajdú megyében. Agrártörténeti Szemle, 1965. 4. — Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében. HBmL. Évkönyv III. k. 20 Néplap, 1945. febr. 25. Alakuljanak meg a földigénylő bizottságok. • 21 HBmL. XVII. 2. 1. 116/1945. márc. 26. A Nemzeti Bizottság a Megyei Földbirtokrendező Tanács tagjaira javaslatot tett az FM-nek. 240