A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

Haszonbérbe adott földbirtokok 1935-ben Birtokkategória kh. Terület kh. Földbirtok száma db 1—5 1 503 1444 5—50 18 094 1014 50—100 7 517 127 100—500 6 989 40 500—1000 1 535 3 1000 25 985 1 61 623 2629 A Magyar Kommunista Párt irányítása alatt álló Néplap megjelenésének második napján munkára hívta fel a szegényparasztokat, a földműveseket. Ettől kezdve szinte minden számban találkozhatunk mezőgazdasági vonatkozású hírekkel: November 18-án a Néplap az elmaradt betakarítási munkák közös végzésére tett javaslatot. Feltehetően az elhagyott mezőgazdasági üzemek terményeinek a begyűjtését kívánták ily módon biztosítani. Debrecen nagy kiterjedésű határában — a korabeli források alapján — kb. 50 gazdátlan birtok volt, de ezek jó része Szepes—Ondód—Nagyhegyes—Elep—Ohat—Hortobágy és erdőség határrészen 20—50 km-es távolságban helyezkedett el. A nagy távolság, a bizonytalan közrend és a város vezetésének e kérdésben tanúsított magatartása nagy mértékben nehezítette a feltétlen indokolt munkák elvégzését. Véleményünket erősíti a Szotnyikov városparancsnok kérésére készített polgármesteri felhívás az elhagyott birtokokon megtermelt, illetve betakarítatlanul maradt termékek mennyiségének rövid időn belüli bejelentésére.

8 A kérdés megvilágítását leegyszerűsítenénk ha nem szólnánk a mezőgazdasági munkák általános helyzetéről. A város rendőrfőkapitánya — ugyancsak a városparancsnok felszólítására — jelentette, hogy a mezőgazdasági munkák végzésének egyik nagy akadálya az, hogy a konvenciós mezőgazdasági alkalmazottak, béresek, kocsisok nem dolgoznak, munkahelyüket elhagyják és a városba költöznek.

9 A mezőgazdasági munkák folyamatos elvégeztetése érdekében a város vezetői rendeletet adtak ki a mezőgazdasági munkások helyhez kötésére „.. .a munkahelyet törvényes ok fennforgása nélkül el nem hagyhatják, a mezőgazdasági munka végzését meg nem tagadhatják.

10

" A tények ismeretében állítjuk, hogy a polgármester a határban észlelhető gondok egyetlen okaként december 3-án és 5-én kizárólag a mezőgazdasági munkások magatartását jelölte meg. A Néplap december 6-án megjelent „Nem adunk igazat a polgármesternek" с cikkében a szerző kategorikusan elutasítja azt a felfogást, amely egyoldalúan a munkavállalók felelősségét hangsúlyozza. A továbbiakban a cikkben a földtulajdonosoknak a mezőgazdasági termelésben játszott szerepükről esik szó. Nem a cselédek, a béresek költöztek a városba, hagyták el a birtokot — állapítja meg a szerző —, hanem a tulajdonosok, akiknek Debrecenben is van házuk. A gazdák — megfelelő tartalékok birtokában — megengedhetik maguknak, hogy gazdálkodásukat egyéni szempontjaik alapján határozzák meg, de ezzel földjeiket kivonták a köz érdekeltségéből. A városi vezetésnek ezért elsősorban a gazdákkal kell törődnie, őket kell határozottabb gazdálkodásra késztetni.

11 Néhány nappal később a polgármester már reálisan tájékoztatta a város katonai parancsnokát a mezőgazdasági munkák végzésének akadályairól: a gazdasági alkalmazottak munka-megtagadása, az igavonó állatok és a szükséges járművek hiánya, a meglevő csekély igaerő több alkalommal való katonai elvezénylése és a közbiztonság hiánya a város határában.

12 Egyre sürgetőbben vetődött fel a központi ágazati irányítás megteremtésének az igénye. A Földművelésügyi Minisztérium megszervezésével fokozatosan alakultak ki a mezőgazdaság szakirányításának legszükségesebb feltételei. A minisztérium első lépésként in8 HBmL. XXI. 505/a.l. 44/1944. 9 HBmL. XXI. 505/a. 1. 86/1944. 10 HBmL. XXI. 505/a. 1. 45/1944. 11 Néplap, 1944. dec. 5., 6. 12 HBmL XXI. 505/a. 1. 86/1944. 1944. dec. 9. 238