A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

feljegyzés szerint ebben az üzemben „cca 10 év óta szünetel a gyártás".

81 A későbbiekre pedig az vonatkozik, hogy az az 1936. év eleje óta tevőlegesen működő téglakartell, a „Debreceni Gőztéglagyárak Központi Eladási Irodája" illetve a „Debreceni Téglaértékesítő Kft" 10 évre — elmaradt haszon címen —, évi 2 ezer pengőért kibérelte a Herskovits féle üzemet azzal, hogy ott gyártási tevékenység ne folyhasson, s ezáltal egyik lehetséges vetélytársától megszabaduljon.

82 így a bérleti egyezséggel (1937. január 1-től) az 1938-at megelőző tíz évben már szünetelő gyár újabb 10 évnyi passzivitásra lett kényszerítve. így történhetett meg 1938. szeptember 13-i keltezéssel, hogy a Cégbírósági bejegyzés szerint a gyárat megszűntnek, üzemen kívülinek nyilvánították.

83 Az 1916-os iparlajstromban jelenik meg először Szabó József neve (Borz u. 6. sz. alatti lakos), akinek téglagyára Bellegelő 546/a számnál, Nyulas alatt, a Macson volt. A rendelkezésünkre álló források nem közölnek termelési adatokat erről az üzemről, de az ipartársulati hozzájárulás összege, amit évenként a forgalom arányában vetettek ki, lehetővé teszi számunkra a többi korabeli debreceni üzemhez való viszonyítást. Eszerint a Szabó féle üzem 1916-ban és 1917-ben a Balogh—Vértesy gyárhoz közel hasonló összeget fizetett ipartársulati hozzájárulás címén, 40%-kal többet, mint Szikszay Lajos. Az üzem 1923-tól már Szabó József özvegyének nevén szerepelt. A húszas években a gyár termelése jelentősen visszaesett, amit szintén az ipartársulati hozzájárulás nagyságrendjéből következtethetünk ki. így pl. 1929-ben özv. Szabó Józsefné mindössze 215,40 P-t, ugyanakkor Balogh—Vértesy 781,40 P-t. Klein Sámuel 1268.— P-t, Goldstein Lajos 331,50 P-t fizetnek ilyen címen az ipartársulat pénztárába.

84 Az özvegy haszonélvezeti jogának meghagyása mellett a gyár tulajdonosai ekkor már Szabó Sándor (Szabó József fia) és neje Dézsi Margit. Ők adják azután — a Herskovits-féle gyárhoz hasonlóan — bérbe üzemüket Sebestyén Lajosnak, aki ugyan saját nevében, de a „Debreceni Téglaértékesítő kft" javára köt szerződést velük 1936. december 22-én egy évre (de további kilenc évre a bérlő maga is meghosszabítj a a bérlet időtartamát). Az évi bérösszeg ezesetben 1500.— pengő lett, de Sebestyén arra is ígéretet tett, hogy évente legalább egy millió téglát elő fognak állítani az üzemben, s ezért földhasználati díj címén további 2000 pengő illeti a tulajdonosokat.

85 A források azonban sehol sem beszélnek arról, hogy a bérbevétel idején sem üzemelő gyár ismét megkezdte volna termelését. Sok más téglagyár közelében a Kishegyesi úton a Bellegelő 458. szám alatt üzemelt Klein Sámuel szállodás és neje Winter Biri Borbála gyára. Klein Sámuel 1925-ben nyert iparengedélyt téglagyártásra. Nem teljesen tíz évvel később 1934-től „Mezőgazdasági Termelő és Bérlőszövetkezet Téglagyár telepe", majd 1936 áprilisától 11 ezer pengő törzstőkével „Mezőgazdasági és Ipari Kft" cégbejegyzéssel működtette üzemét. Ez utóbbi év december 8-án szerződést kötött három más debreceni téglagyárral (Alföldi Takarékpénztár „Vulkán" Téglagyárral, Hortobágyi Téglagyár Rt-vel és a Tóth és Sebestyén Rt-vel), amelynek értelmében belépett a Debrecenben létrehozott téglakartellbe. A következő év áprilisában azonban évi 4000,— pengő ellenében hajlandónak mutatkozott „nem felvenni a termelést" és 360 000 darabból álló készáruját is átadta a „Debreceni Téglaértékesítő Kft"-nek 21,50 pengős ezrenkénti egységáron.

86 Ettől kezdve a téglakartell fennálltáig ez az üzem többet nem lépett be a termelésbe. Sajnálatosan nagyon kevés adat maradt fenn a Horváth-féle téglagyárról. A gyár alapítója valószínűsíthetően az építőmesteri tevékenységét a Cégbíróságnak 1889. augusztus 81 HBmL IV. B. I. fokú Közigazgatási Hatóság iratai 1406/g 125. valamint MBi T. VI. kötet 119. 1. és MBi E. IV. 147. Megjegyezzük, hogy az egyes források Bergmann nevét Bermannak is írják. 82 HBmL XI. ATI 201/b 3. Megjegyezzük, hogy Herskovits nevét a források hol Dánielnek, hol Dávidnak írják. 83 MBi E. IV. kötet 196. 84 HBmL IX. Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iratai 201/e kereskedők és iparosok nyilvántartása 21—28. 85. Uo. és HBmL IX. Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iratai 201/e 25—28. 86 HBmL IX. ATI 201/b 3. és MBi T. III. 137. valamint MBi T. VII. 182. A „Mezőgazdasági Termelő és Bérlő Szövetkezet" 1933. augusztus 4-én, illetve 1934. január 10-én alakult. Megszűnt 1934. október 16-án. A „Mezőgazdasági és Ipari Kft" 1936. április 22-én alakult, fennállt 1947. június 16-ig. Kft=Korlátolt felelősségű társaság, ahol a tagokat a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatása és egyéb, a társasági szerződésben esetleg előírt kötelesség terheli csak. 227