A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

és a körkemencés) csúcsteljesítményként 1894-ben 11 225 270 darabot állított elő, s ugyanakkor egyetlen évben sem süllyedt a termelése a három és fél millió alá. A kokaslói részlegben, amelyet a körkemence felépítése után „régi téglavetőnek" vagy „nagytéglavetőnek" neveztek, 1901-ig folyt a termelő munka. Ezt követően 1904-ig tartott még az itteni készáruk értékesítése, de 1902-től termelést már csak a körkemencés üzemegység folytatott. A régi téglavetőben működésének utolsó periódusában csupán: vas-, cser- és épülettéglát állítottak elő, míg a másik üzemben ezeken a termékeken felül még többféle műtéglát, cserepet, préselt árut is készítettek.

17 Érdemes felfigyelni arra, hogy a város telekadományozásokon kívül az egyes közületek, egyházak, iskolák építkezéseit saját üzemében készült építőanyagokkal is támogatta. Ezért állapította meg egy jelentés erről az üzemről: „Magánfogyasztásra kevés kerül termeivényeiből, főleg középítkezésekre használják fel."

18 Magunk részéről az idézetet inkább abból a szempontból tartjuk helyénvalónak, hogy a tanács ilyen formában (adományok) is igyekezett hozzájárulni a város fejlesztéséhez. Más oldalról azonban megjegyeznénk, hogy a századforduló előtti és utáni évtizedben a fogyasztóknak eladott évenkénti téglamennyiség két és fél—hatmillió között volt, tehát e gyár termékeiből jelentős mennyiség került magánfogyasztókhoz is. Ezt azért is lényegesnek tartjuk megjegyezni, mert a városi téglagyár termel vényeit ebben az időben, de még a harmincas években is alig az előállítási áron felüli összegért bocsátotta piacra, s ezzel a városban működő többi téglagyárat is rászorította az alacsony áron való eladásra. Ennek lett következménye, hogy Debrecen lakossága mélyen az országos átlagár alatt jutott téglához és cseréphez. így a városi üzem századunkban a helyi piacon, a téglaszükséglet kielégítése mellett, fontos árszabályozó szerepet is betöltött. Áttekintve a gyár 1893—1912 közötti termelési adatait szükségesnek érezzük néhány következtetés levonását. Debrecen sz. kir. város Téglagyárának Vastégla, db Csertégla, db Különféle darabban egyenes görbe egyenes köbm csatorna boltozat padlás kerítés párkány burkolat 1893 E 1894 E 1897 E 1898 E 1900 К Ré 1901 К Ré 1902 К 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 413 300 413 730 161 500 231 900 240 800 99 600 162 400 30 500 219 000 205 600 151 000 278 600 267 000 334 000 485 150 277 600 268 400 313 200 313 000 70 566 55 300 24 800 37 800 43 300 41 400 49 400 29 200 43 800 20 200 27 700 25 700 35 200 36 300 37 100 7 725 900 7 798 220 2 556 700 3 082 700 3 314 200 1 254 500 3 268 400 421 200 2 894 300 2 243 600 3 693 900 3 406 600 3 502 500 2 519 700 3 274 100 3 506 300 2 595 300 3 877 100 3 679 200 376 352 592 512 236 216 632 636 608 464 488 396 228 568 354 521 450 100 210 77 700 16 500 13 800 7 600 11 500 10 200 5 300 5 100 3 200 77 000 12 500 26 100 49 500 30 200 117 250 57 200 31 900 107 050 41 600 156 800 65 250 600 2000 300 6500 17 HBmL. IV B. DVSZ 1409/f. 3—11. 18 Debrecen és vidéke ipari és kereskedelmi díszalbuma (Szerk.: Kemény László, Debrecen, 1928.) 1. sz. n. 205