A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazda Anikó: A Debrecent körülvevő sánc- és palánkvonal és a XVIII. századi városkapuk helye

Az 1810-ben készített térkép (DvT 221) már az 1799-es tervnek megfelelő állapotot mutatja a Szent Anna utcai kapu környezetében. Az új telekosztásokat, épületeket, a Szent Anna kapu tervezett épületét, és a kialakítandó félköríves földbástya nyomvonalát. (10. kép) Egy későbbi, 1822-ben készített térkép ismét a Szent Anna utcai kapu környezetét ábrázolja. (DvT 474) Eszerint a korábbi terven szereplő félköríves földbástya nem készült el, csak az árkon átvezető híd. A várost e szakaszon körülvevő sáncvonalat a térkép beírással is jelzi: „Város körül árkolása". (11. kép) Ismét más rajzon a várost körülvevő sánc és palánk beírása: „Város Kerítése." Ez a város kerítésére és a Mester utcai kisajtó méretére tartalmaz pontos adatokat. (DvT 85) Ezt is Kováts György készítette, 1800 októberében. E rajz szerint a város kerítése két részből áll. A belső a tulajdonképpeni palánk, melyen kívül helyezkedik el a földsánc. A kettő egymáshoz viszonyított aránya kb. 1: 2. A teljes szélesség kb. 4 öl (1 bécsi öl =1,89 m), így a teljes szélesség kb. 5,67 m, ebből a sánc kb. 3,70 m, a palánk kb. 2,0 m. A „kisajtó" mérete: ajtó szélessége kb. 1,05 m; a gyaloghíd korlátszélessége 0,35— 0,35 m; a járófelület kb. 1,40 m; a híd teljes szélessége: kb. 2,10 m. A híd hossza kb. 6,0 m. Fenti méreteket hitelesnek fogadhatjuk el, mert a leírásokból tudjuk, hogy ezek a kisajtók kizárólag gyalogos forgalomra készültek, mint azt a mellékelt 1800-ban készített térkép, mely „A Mester utcai Kis Ajtó környékén levő telkeknek és utzák mostani formájának rajzolatja" mutatja. (4. melléklet) A „Város Kerítését" ábrázolja Kováts György 1801-ben készített térképe is, melyet a Ceglédi Utca és Szent Anna kapu közötti területre készített. (DvT 91) A rajz szerint a kerítés szélessége kb. 2 öl=3,8 m. E térkép még azt is bizonyítja, hogy egyre sürgetőbbé vált az az igény, hogy a kialakított telkeket „rendezzék". Az íves, szabálytalan telekhatárok helyett szabályos, egyenes átalakításra került sor. (5. melléklet) Ez a városrendezési elképzelés érvényesül azon az 1815-ben készített terven is, mely már egyenes útátvágásokat, telekkiegészítéseket is tartalmaz. (DvT 345) Az 1750-ben és 1812-ben készített térkép úthálózatát ha a mai várostérképpel összehasonlítjuk, meghatározhatjuk a várost körülvevő sánc és palánkvonal helyét, és az utak találkozásánál levő földbástyák és kapuk helyét. A feltételezett kerítésvonal a következő utakat érinti: Sallai Imre utca — Kút utca — Csonka utca — Marx Károly utca — Baross utca — Teleki utca — Petőfi tér — Erzsébet utca — Nyugati külső Vásártér — Csap utca — Kar utca — tömbátvágás a Péterfia utcáig. A kapuk helye: Péterfia utca — Sallai Imre utca torkolata Csapó utca — Árpád tér — Cegléd utca — Bocskai tér Béke útja — Attila tér — Petőfi tér — Teleki utca Nyugati Külső Vásártér — Dimitrov utca Vásártér — Hatvan utca — Mester utca — Kar utca Csemete utca — Dolmány utca. Ha a város 1750-ben készített térképére nézünk, bástyákkal megerősített, városfallal körülvett középkori városnak gondolnánk Debrecent. Még a mai térképeken is más megjelenésére gondolnánk a belvárosnak, mint amit a régi látképi ábrázolások mutatnak, és ami a valóságban elénk tárul. Az árok és sáncvonal formai megjelenésére hiteles adataink nincsenek. Helyettük a különböző céhleveleken látható városképi ábrázolásokat kell elfogadnunk. Ezek alapján a városkép-ábrázolás fejlődése is nyomon követhető. A legkorábbi városképi ábrázolás 1783-ban készült. Ezen jól látható a leírásokban is szereplő földhányásos sáncvonal, mögötte a karókból, tüskéből font palánk, és az egyszerű kapuépítmények. Ha a metszetrajz helyét a város alaptérképével összehasonlítjuk, s megkíséreljük a nézőpont helyét is meghatározni, ezt a város nyugati szélére tehetjük. A kapuk helyét nem tudjuk hiteltérdemlően megállapítani, csak az vehető ki tisztán, hogy az egyik kapu nagyobb fal elé ugró épülettömeg, míg a másik egyszerű táblázatos fakapunak látszik. Az előtérben álló két épület — véleményem szerint a Vályi leírásában is említett vásártér vásárbíró épülete, vagy valamiféle raktárépület, míg a háttérben a külvárosi református 194