A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazda Anikó: A Debrecent körülvevő sánc- és palánkvonal és a XVIII. századi városkapuk helye

városba bejöhessenek, mert éjnek idején senki be nem bocsáttatott, a kapukulcsok — a csordák hazahajtása után — a város közbírához voltak leadandók". 1702-ben a Városi Elöljáróság a következőket kéri:

4 „...Az ez idő tájt folytonosan tartó zavaros körülmények miatt a városi elöljáróság keretére, felsőbb helyen engedélyeztetett, hogy Debreczen város szélesb árkokkal és palánkokkal keríthessék körül..." A várost körülvevő árkok állapotára jellemzők a városi protokollum bejegyzései: „Die 24-a Januar, 1799. in Senat и et Communitate ad Punctum 9 additur: 10. ... A Város kerítésének árkait is szükség lesz mindenütt kitisztíttatni, hogy azokon a Víz mindenütt szabadon mehessen, ha valahol el van szorítva, mindjárt redintegraltasson. Senkinek pedig a Város árkát vagy szorítani, vagy azt szeméttel, ganéjjal betölteni szabad nem leszen, a ki rajta kapatik, elsőben 3 Rhen frttal, azután 3Rh. frton kívül egy Heti áristommal fog büntetni. Ad Punctum 10 additur ad Calcem: ezen kívül a Város Sánczait maga költségén tartozik helyreállítani..." A város sáncainak és kapuinak állapotára jellemző Vályi András 1796-ban kelt leírása: „Debretzen, Debretzinum, Debretzin. Nagy és igen népes Magyar Királyi Fő Város Bihar Megyében, kisded sántzokkal van körül vétetve... A' Városnak nyoltz kapui vágynak, úgy mint a' Szent Anna kapuja, holott a' só ház vagyon, 2dik Tsapó, vagy posztót tsinálók' kapuja, 3dik a' Péterfia kapuja, 4dik a' Mester kapu, 5dik a' Hatvani kapu, melly előtt a' nagy, és nevezetes országos Vásárok tartatnak, 6dik a' Német, vagy Vásári kapu, melly az Országos vásárok alkalmatosságával szokott kinyittatni, 7dik Szent Miklós kapuja, 8dik pedig a' Nagy Váradi kapu, mellynél vagyon a' reformátusoknak Ispotálybéli templomjuk" .

5 A kapuk, sáncok nemcsak a városi iratokban, hanem különböző térképeken is egyre gyakrabban jelennek meg az 1750-es évektől kezdődően. A Városi Tanács 1844-ben rendeletet hoz, melyben a városi lakosok részére sertéshizlaló helyeket jelöl ki a kapukon kívül egy-egy városrésznek saját kapujához közelfekvő területen. A rendelethez szükséges térképet (DvT 736) 1845. november 25-én Somogyi Károly földmérő készítette el. Feliratai: „...Csapó Uttzai kapun kívül ...A Mester utczai Kapu előtt ... A Várad utczai Kapu előtt". Még az 1848-as szabadságharc idején is említik a kapuknál levő őrhelyeket.

6 1851-ben Fényes Elek Magyar Ország Geographiai szótárában a következőket írja a városról: „...Azó város maga mély és széles árkokkal vétetik körül, s bele 8 kapu vezet"? A kapuépületeket még 1860 körül is említik, de a kerítésvonalat folyamatosan lebontják, a sánc árkait feltöltik, hogy az új, megnövekedett város új lakóterületeit, útjait kialakíthassák. Alábbiakban e témához tartozó kutatásaim eredményét foglalom össze, hangsúlyozva ezek építészeti, városfejlesztési hatását. Egysíkú lenne azonban a vizsgálat, ha kizárólag a város alaptérképének elemzésével, a fejlődés időrendjének meghatározásával kezdeném, figyelmen kívül hagyva Debrecen városának kapcsolatait a szomszédos településekkel, hiszen ezek fontos szerepet játszottak a településen belüli fő útvonalak és a kapuk helyének létrejöttében. (1. kép) Mint a Magyarország középkori úthálózatát feltüntető térkép is mutatja,

8 az Alföld e vidékén két fő irány haladt keresztül. Egyik, az észak—déli irányban vezető, és már a bronzkor óta meghatározható útvonal, a Balti-tenger felől a Hernád, majd a Körösök völgyén vezetett Erdélybe, onnan a Havasalföldre. Az út Tiszalöknél, később Tokajnál kelt át a Tiszán és vonalán a következő jelentékeny települések sorakoztak: Tiszalök, Szentmihály, Nánás, Dorog, Böszörmény, Zelemér, Macs, Debrecen, Torna és Mikepércs.

9 5 Magyar Országnak leírása. Készítette Vályi András (Buda, 1736) I. 464—469. idézet: 464. 6 Debrecen a szabadságharc fővárosa. (Szerk.: Szabó István Debrecen, 1948) 7 Fényes Elek: Magyar ország Geographiai szótára. (Pest, 1851) 244—47. 8 Major Jenő: A településtípusok kialakulásának kezdetei Magyarországon. Településtudományi Közlemények, 1960. — Balogh István: A cívisek világa. (Bp. 1973) 24—25. 9 Balogh i. m. 17. 178