A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Komoróczy György: Az állami ellenőrzés Debrecen önkormányzata felett 1779–1811. években

kellett kiegészíteni, a szenátust pedig 2 fővel. A főbíró megválasztása után a polgármesteri tisztséget a királyi biztos betöltöttnek vette Meszena Sándor személyével, akit még 1776-ban választottak meg, de 1790-ben ezt az állást figyelmen kívül hagyták. Meszena az álláshoz nem ragaszkodott, arra kérte a királyi biztost, elégedjen meg valamilyen formális szavazattal a konzuli állás és személye felől, a királyi biztos mereven ragaszkodott ahhoz, hogy az egyszer királyi hozzájárulással szervezett állást a közgyűlés önkényesen ne szüntesse meg. Erre való tekintettel a jelölés és a szavazás megtörtént, amikor Meszena Sándor ismét polgármester lett. Ugyancsak éles vita merült föl a nagytanácsi tagok létszámának kiegészítésekor, amikor két személy jelöléséhez a királyi biztos nem járult hozzá, mert „sógoraik benn van az Electa Iurata Communitasba, a felsőbb rendelések nem engedik, hogy ezek is bemenjenek." Viszont megígérte, hogy kivételes elbánást kér az uralkodótól, és a tanácstagok „remélhetik, hogy dispensaltatnak." Hasonlóan járt el a harmadik aljegyzői állás betöltésénél is. Ez alkalommal egyes kérdésekben igyekeztek egymásnak kölcsönös engedményeket tenni. Geötz politikus érzékkel engedett ott, ahol az állam tekintélyét kevésbé látta veszélyben, viszont ragaszkodott álláspontjához és a kormányszervektől kapott utasításához akkor, amikor annak megvédése állami érdeket szolgált. így történt a már említett nagytanácsi tagság esetében, viszont a szenátorok egyikének jelölésénél maga is egyéni kívánsággal állt elő. November 3-án kijelentette, hogy „noha a szokás szerint a szenátorokat az esküdt választott közönség közül kellene candidálni", de személyes érdemei miatt Hatvani Pál kerületi táblai ülnököt, katolikus személyt, kandidálja. A szenátus a jelölést elfogadta azzal, hogy ebből mások „jövendőre semmi következtetést ne formáljanak." Ennek ellenére a 3 jelölt közül mégsem őt választották meg, hanem szavazattöbbséggel a nagytanács egyik tagját. Geötz Ferenc a vezető tisztségek betöltésénél — éppen a kompromisszumok érdekében — a polgármesteri állást kivéve — igyekezett az akkori helyzetnek megfelelő demokratizmust érvényesíteni. A főbíró jelölése előtt véleményt kért a szenátoroktól, akik személyi javaslatukat „czédulákra írták"; ezeket a királyi biztos „öszve szedte és kezéhez vette", majd a nagytanács tagjait „beszólítván", három jelöltet nevezett meg. Ezután „számosabb voksok által Szombati István", volt főbírót újból megválasztották, akinek a nagytanács tagjai „egyenkint kezet adtak."

42 Bár a polgármesteri állás betöltése megtörtént, a közgyűlés birtokon kívül ebbe mégsem nyugodott bele. Még a tisztújítás időpontjában, november 4-én, felségfolyamodványt terjesztettek az uralkodóhoz, kifejtve, hogy a polgármesteri állásra nincs szükség. E körül a kérdés körül évtizedekig visszanyúló vita folyt. Az első utasítás a konzuli tisztség megszervezésére még Vécsey Józseftől származik 1771-ből, majd 1774. november 8-án a kancellária rendelte el a tisztség megszervezésének szükségességét. Ezt a rendeletet hajtotta végre a magyar kamara 1775. február 16-án, ami elől a közgyűlés nem térhetett ki és 1776. október l\-én határozat született az állás ügyében, majd megválasztották a polgármestert (consul), akinek az elnöklete alatt 1776. október 21-én megtartották az első gazdasági gyűlést, önálló jegyzőkönyv felfektetésével. (Protocollum consulare.) Mindezek után 1790-ig polgármestere volt a városnak, de 1790-ben az állást figyelmen kívül hagyták. Az 1794. november 4-i felségfolyamodványban a magisztrátus kifejtette, hogy a polgármesteri tisztség „haszontalan, sőt káros." Ugyanakkor a királyi biztos a közgyűlésen előadta, hogy „jussa vagyon Őfelségének a maga peculiumába új hivatalokat felállítani és választás nélkül is valakit hivatalába kinevezni." Ennek az elvnek alapján kijelentette, hogy a „nékem adatott activitásból a Felséges királyi névben, supremo nomine regio senator Meszena Sándor uramat a consulság előbbeni hivatalába, melyben törvényesen volt, visszateszem."

43 A kinevezés, formálisan szavazás megtörténte után, november 17-én, a közgyűlés újabb felségfolyamodványt terjesztett föl, amelynek megszerkesztése előtt Komáromy Mihály 42. A választás menetére uo. Prot, commiss. IV. A. 1003/1. ftsz. 29—47. old. 43. Uo. IV A. 1003/1. ftsz. 39—61. A korábbi helyzetről uo. Közgy. jkv. 1778. jún. 9-én 209—210. 222. Lásd még Hely történeti források i. m. I. 190., valamint Csizmadia Andor: A magyar városi jog (Kolozsvár, 1941) 67—68., továbbá Gárdonyi Albert: A polgármesteri tisztség eredete, fejlődése hazánkban. Városi Szemle, 1939. évf. 361—362. 169