A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

A pénzül való dézsmálás egyik formája volt az, amikor a decimátor a helyszínen eladta. A püspökladányiak is említik, hogy a dézsmagabonát miután behordták: „amikor akarta a dézsmás alá jött vagy nyomtatónak adta, vagy cséplőnek, vagy pénzen adta el. Ő szabad volt..." A dézsmálásnak ezt a formáját gyakorolták 1577—1578-ban járásunkban. A gabona nagyobb részét bizonyára holdak után köbölbe számolták el, kisebb részét kalangyába. Kalangyaként a búzáért 67 dénárt fizettek, ugyanannyi volt az eladási ára egy kassai köböl (83 liter) búzának szemül is. Az árpának boglyánként 30 dénár volt az ára. A kalangyának az ára 1600-ban már 1,50 forint volt. A búzaboglyának az ára 60 dénár. Az árpaboglyának 40 dénár. 1597-ben 1 kéve búzáért 3 dénárt, 1600-ban 4 dénárt számoltak.

100 c) A boglyák utáni dézsmálás A kaszával kaszált gabonát boglyákba rakták a mezőn. A decimátor megszámolta a boglyákat és minden tizediket — éppen úgy, mint a keresztekbe rakott, aratott búzánál — szekerekre rakatta és a nagy boglyába hordatta. A dézsmát bérlő kamara ezt a betakarítási módot nem szerette és „álnokságnak", visszaélésnek tartotta a parasztok részéről, ha nem sarlóval arattak. A kamara minden eszközt felhasznált, hogy visszaszorítsa ezt, és utasította a decimátorokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez a betakarítási forma ne terjedjen túlságosan. A már többször idézett 1583. évi dézsmaszedői utasítás is kihangsúlyozza, hogy a kaszával kaszált búzánál ne vegyék el a dézsmába a pénzt, hanem minden „tizedik boglyát" vegyék el. A boglyától való dézsmálásnál a tízen felüli boglyáknál — mivel bajos lett volna a boglyákat részekre osztani — pénzt vettek. Ezeket Váltóboglyának nevezték. Időnként változott a váltóboglya megváltási ára 4—10 dénár között. Járásunkban 1600-ban az őszibúzánál a váltóboglyáért 6 dénárt vettek. („Redemptionales veró Frugum cumuli redempti sunt per denarios sex...") Néhány év múlva, 1608-ban már 10 dénárt kértek érte. Ez a megváltási összeg maradt aztán időszakunk végéig, mert 1635-ben is: „ha boglyától dézsmálunk pénzzel egy váltó búza boglyától tíz pénzt, árpa boglyától nyolc pénzt..." ennyit vettek a decimátorok.

101 A dézsmálás eddig ismertetett három változata a tárgyalt időszakban járásunkban végig gyakorlatban volt. 1635-ben, amikor a dézsmások tanácsot kértek a kamarától a dézsmálás módjára nézve, ezt írták: „... minthogy pedig az ő Felsége Nemes Kamarája parancsolta vala, hogy azelőtt az kik Decimát adtak, most is a szerint Dézsmáljuk azokat a falukat." (decima alatt a kalangya és kéveszám után való tizedelést értették) „de mivel most nem arattak Kévés életek nincsen kérik ő Felsége Nemes Kamaráját minnél hamarabb informáljon felőle, miképpen kell dézsmálnunk, ha boglyától dézsmálunk pénzzel... ő Felsége számára semmi gabona nem jut, hanem ha kamarának jó tetszése volna ha arra rá mehetnénk, ha Jugerától dézsmálnánk talán hasznosabb lenne.. . "

102 d) A vetésterület utáni dézsmálás Legkedvezőbb formája az volt, amikor minden holdtól a búzavetésért 6 dénárt, az árpa és a zab vetéséért 4—4 dénárt kellett fizetni. A holdtól való dézsmálásnak ilyen módjával a nádudvari járásban nem találkoztunk, csak a ládányi jobbágyok említették meg 1588-ban mint régi — és a jobbágyoknak — kedvező dézsmálási módot. Járásunkban holdanként 1 kassai köblöt, majd a XVII. században háromnegyed kassai köblöt vettek búzából és árpából egyaránt. Az 1612. évi dézsmaszámadásban olvassuk: „Minthogy ebben a Processusban nem szalmául dézsmálnak, hanem minden holdtól adnak... háromnegyed gabonát az mely negyeddel élnek ők.. .tészen pedig Summa szerint ott való köblöt 258."

103 100 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9790. 1600. év. 101. OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1635. év. 102. OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1638. év. 103 Járásunk területén a kassai köbölnél kisebb méretű köblöt használtak. „A falunak vékájával, amint bemértük maradt volna az ő Felsége számára 197 köböl, kassai köböt tészen 171..." A kassai köböl a XVI. században 83 literes. A sárréti falvakban használatos köböl 72 literes volt. így holdanként való dézsmálásnál — mivel az ott való köböllel adtak háromnegyedet — egyhold után szemül fizettek 52 liter búzát, ami 520 literes holdankénti termést feltételez. A terméseredményekből tudjuk, hogy ennél több termett egy holdon. A dézsmálásnak tehát ez a módja is elfogadható volt a parasztok számára. 153