A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

a nádudvari járásba nem küldték ki, hanem a kisvárdai processusba irányították, azonban „rezerválist" kértek tőle, azaz biztosítékot, illetve nyilatkozatot arra nézve, hogy a törvények szerint dézsmál. „Esek értésemre, hogy az ő Felsége Nemes Kamarájának reám való neheztelése, hogy én falukat itt körül hódoltattam volna be, melynek bizony semmi oka nem vagyok, nem is cselekedtem, sőt azok, akik cselekedték is nem jól cselekedték. Kit meg is bizonyítok emberséges emberekkel, hogy valaki engem vádolt az ő Felsége Nemes Kamarája előtt nem igazán vádolt. ím felmegyek megmentem magamat az ő Felsége Nemes Kamarája előtt, hogy az mikkel vádoltanak maguk nyakára fordul. Nádudvar járásából Búza Dézsmások kik voltak azok vádolnak, hogy az ő Felsége Nemes Kamarájára ők háromnegyedről adtnak számot, azt mondják, hogy egy köbölről illenék. Erre ok az Járásba kalászrul szoktanak dézsmálni, minden holdtól egy köbölt, maguk jól tudják a parasztemberek, őket szokásokból nem is vehetik ki. Ha háromnegyedit ad azt úgy megtölti valami rá tér, azt le csapva úgy teljesítik ki a köböl számát, mert különben nem lehet, mert fél vékás negyedrész vagyon."

82 Szendrey 1636-ban Bőthy András kamarai tisztviselőt kereste meg levelével, melyben a kallói vár főkapitányára panaszkodott: „... mert Barkóczi urunk ő nagysága felette igen szorgalmazta az néhány forintért úgy mint az nádudvari járásbeli quarta pénz hozzon öt forint felől, melyre jól emlékszik Kegyelmed.,." Azt kéri a kamarától, hogy adassa meg a kapitánynak az összeget, mert „... tovább nem vár bennünket, hanem lovainkat viteti el ő nagysága érette.. ."

83 A dézsmások személyével foglalkozva kell megemlékeznünk azokról, akik közvetlenül ugyan nem vettek részt a dézsmálás munkájában, de annak eredményét számontartották és részt kaptak belőle. A dézsmaszedésnek ilyen irányítója és felügyelője a nádudvari járás területén a XVI. század 70-es éveitől az egri vár főkapitánya, a XVII. század elejétől a kallói vár főkapitánya volt. A püspökladányi jobbágyok panaszlevelükben arra hivatkoznak, hogy Forgách Simon kapitánysága idején egyszer kérte tőlük, hogy nyomtassák el és vigyék fel Egerbe a dézsmát, mert az akkori helyzet úgy kívánta. „De hogy Forgách Simon Egerbe Kapitány volt Ő csak kérelem szerint kére, hogy az egészet a Vár szükségeire elnyomtassuk és szemül vigyük fel, de annak utána az előbbi törvénybe tartott meg..." A panaszuk az volt, hogy az utána következő kapitányok viszont ezt a kérést törvénnyé tették rajtuk és megterhelték őket a dézsmaasztag elcséplésével és felszállításával.

84 A XVII. században járásunk területén munkálkodó dézsmaszedők felügyeletét és irányítását a kallói várból látták el. Hiszen főleg a várban szolgáló alacsonyabb beosztású tisztviselők, illetve katonák végezték a dézsmálást is. Egy alkalommal ugyan 1601-ben az egykori dézsmásból Bajom vára főkapitányává lett Sápi Gáspár igazolta a dézsmálás rendben való megtörténtét és azt, hogy a „Nádudvar processusnak búza dézsmájából az Dallos Miklós uram Szabolcs vármegyei esperesnek quartatját megkapta."

85 1635-ben Zalai Barkóczi László „Az Római Császár Urunk ő felsége Kállai Végházának és kezemen lévő Vitézeknek kapitánya és Komornyika... Mivel az idén 1635 esztendőben quartariusa lévén a nádudvari processusnak búza dézsmájában..." Igazolja, hogy átvette a neki járó quartát.

86 Nem mindig tisztüknek megfelelően jártak azonban el a kallói vár kapitányai sem. Legalábbis ezt bizonyítja az 1632-ben „Akkorbéli főkapitány uram" cselekedete, akire a dézsmaszedő így panaszkodott: „.. .A kallói Drabantokkal hajtotta be maga is ott lévén két szekér búzát, mely két szekéren volt huszonkilenc köböl búza, árpát ugyan ő Kegyelme erővel vette el köböl 23, kiről semmi írást nem adott a quartával eggyütt vette el..."

87 82 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1635. év. 83 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1636. év. 84 SzSzmL. Fasc. 9. No. 16. 1588. év. 85 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9790. 1601. év. 86 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1635. év. A járás dézsmájának a negyedrésze tulajdonképpen az archidiaconust illette volna, úgy látszik azonban, hogy mikor ez a tisztség nem volt betöltve, annak jövedelmét a kallói vár kapitánya élvezte. Előzőleg 1597-ben a járás dézsmájának „integra quarta'-jät „Georgias Paulinovits Canonicus Eclesiae Agriansis Zabolchiensis" vette át. 87 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9797. 1632. év. 149