A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

1352 hold mellett, melyről kaszával takarították le a gabonát, a sarlóval aratott terület alig volt több 500 holdnál.

37 Az 1577-ben és 1578-ban bár jó közepes termést takarítottak be, mégis a kaszával való takarás a domináns. A Hortobágy melletti falvakban: Csegén, Zámban, Angyalházán, és a Debrecen közelében levő Kába, Tetétlen, Köteles, Hegyes és Hort helységekben kizárólag a kaszát használták. A Sárrét melletti településeken mind a két eszköz használatban volt, de inkább a sarlós aratás öltött nagyobb méretet. A század végén újra a sarlós aratás kerül túlsúlyba, bár jó közepes termésekre lehetett következtetni az 1589. és az 1594. évi dézsmajegyzékek összesítéséből — de ez az időszak eléggé háborús jellegű volt, mert erre az időszakra esik a tatárpusztítás Szabolcs és Bihar megyében.

38 A századfordulót megelőző három esztendőben a háborús események sokszor a gabona gyors betakarítására késztették a parasztokat, tehát arra, hogy a sarló helyett a kaszát használják a betakarításnál. A dézsmajegyzékek is arról győznek meg bennünket, hogy 1597, 1598 és az 1599 esztendőkben — ha nem is kizárólagosan — de kaszával való takarás, a betakarítás gyorsabb módja volt túlsúlyban: 1597-ben sarlóval aratták a gabona 45%-át, kaszálták 55%-át 1598-ban sarlóval aratták a gabona 48%-át, kaszálták 52%-át 1599-ben sarlóval aratták a gabona 40%-át, kaszálták 60%-át. Különösképpen a XVI. század utolsó éveiben készült dézsmajegyzék tükrözi jól a bizonytalan termelési lehetőségeket. Mindössze csak 9 helységben szedték be a tizedet. Ezek a helységek is, Nádudvar és Szoboszló kivételével, a Sárrét nádasai között nagyobb védelmet nyújtó mocsári települések voltak: Bajom, Nagy- és Kisrábé, Rétszentmiklós, Szerep és Udvari.

39 A századforduló éveiben 1600-ban tovább folytatódik a kaszálás térhódítása, már a gabona 66%-át takarták, és csak 34%-át aratták. 1605-ben — ez az utolsó jegyzék, melyből következtetni lehet a betakarításnál használt eszközre — ahol a sarlós aratás jóval nagyobb, a betakarított gabona 81%, a kaszálté 19%-át adja. A kaszával való takarás okainak vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy forrásaink nem szolgáltatnak konkrét adatokat arra nézve, hogy egy-egy évben azért lett volna túlsúlyban a kaszával való takarás, mert az ellenség elől sürgősen menteni kellett az életet. Feltételezhetjük ugyan, hogy az általunk legelsőnek ismert 1553. évi dézsmajegyzék szerint azért lehetett egyöntetű és kizárólagos a kaszával való takarás, mert nagy erővel megindult török hódoltatás és ennek következtében a bizonytalan jövendő sürgette a jobbágyokat a termés betakarítására. Az 1552. évi török hadjárat legfontosabb következménye az volt, hogy járásunk területe Szolnok és Szeged várának török kézre kerülésével közvetlen szomszédságba került a törökkel. Már 1552-ben — Újvároson — járásunk más helységeiben is kezdtek tárgyalni a törökkel a behódolás kérdéseiről. Hort lakói pedig már 1552-ben egyenesen elfutottak a török elől. Követték őket sokan Újvárosról is, mert 1553-ban 35 adózó porta mellett 153-ra növekedett a lakatlan porták száma. 1552-ben a nádudvari járás dézsmaárendájában azt olvassuk, hogy a járás dézsmáját Dobó István árendálja régi jogon, de mivel jelenleg „csaknem minden helység jobbágyságának dézsmáját elvitte a török bérlő, a százhuszonnégy forint bérleti összeg helyett csak 62 forint 2 dénárt fizetett."

40 Az 1553. évi dézsmajegyzékbe felvett minden faluban kaszával takartak, de sok helység éppen a fentebbi ok miatt nem szerepel a jegyzékben. így Újváros és Hort, de Csegén is csupán kereszténypénz fizetők vannak, éppen úgy, mint Hegyesen, Ebesen és Kötelesen. Egyébként a XVI. század folyamán a nádudvari járás dézsmajegyzékei közül ez az egyetlen, ahol a helységek mindenikében egyöntetűen kaszával takartak. Ezért jogosan fel37 OL. Fol. Lat. 1180/d. Districtus Nádudvar. 1555. év. továbbá OL. Reg. Dec. Ер. Agriensis. Filmtári doboz 9915. Az 1556. évi dézsmajegyzék adatait közölte: Balogh István: Szabolcs megye dézsma jegy zeke 1556-ból. Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. 1958. 140—164. 38 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9782. 1577 és 1578. évek. 39 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9788. 1597. év. 9789. 1598. év. és 9790. 1599. év. 40 Varga i. m. továbbá OL. Fol. Lat. 1180/a—b. 1550—1552. év. 132