A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

A kaszával lekaszált, vagy takart gabonát boglyába (cumulus) rakták. A kaszával való betakarítást kétségtelenné teszi a dézsmajegyzékeinkben előforduló Falcatus, Falcastri kifejezés. A gabona betakarításának legősibb formája az volt, amikor a gabonát a földből gyökerestől felnyütték. A tárgyalt időszakunkban ennek a betakarításnak nemcsak az emléke él, hanem néha elő is fordult, hogy amikor a szárazság miatt a gabona olyan ritkán kelt és olyan kicsire nőtt, hogy kaszával is nehezen tudták volna betakarítani, kézzel felnyütték. „Minthogy Isten Ő szent Felsége tavaly irtóztató szárazsággal látogatott meg bennünket, mely miatt minden vetéseink ki asztanak és ami megmaradóit is, elcsanavészett, néhol fel sem takaríthattak, néhol pedig csak nyűtt ék... "

28 A XVI. század második felében vidékünkön mint a gabona betakarításának az eszköze már együtt jelentkezik a sarló és a kasza, és ezek használata által az aratás és a takarás. A fennmaradt forrásokból megállapítható, hogy a kaszával való takarás elterjedését a dézsmabérlő kamara igyekezett akadályozni. Visszaélésnek tekintették, ha valamelyik faluban nem sarlóval, hanem kaszával takarították be a gabonát. Az egri dézsmaszedőknek szóló instructióban 1583-ban ezt olvashatjuk: „Végezetre mivel hogy az Úristen bőven adott búzát az szegény emberek ilyen álnokságot cselekszenek, hogy amely búzát megarathatták volna is megkaszált atják, azért Ti azoktól pénzt el ne vagyetek boglyákért, hanem minden tizedik boglyából egyiket el vegyétek.. ,"

29 A püspökladányiak 1588-ban mint régen gyakorolt szokásról beszélnek a gabona aratásáról és kaszálásáról. „.. .Forgach Simon Kapitánsága előtt így volt, hogy az aratott búzának tizedit vették... az Kazalt búzának minden holdtól hat-hat pénzt vettek... árpától és Zabtól, ki kaszált volt minden holdtól négy-négy pénzt vettek.. ."

30 Borbély Gergely és Tóth Mihály dézsmások 1635-ben ezt jelentették a szepesi kamarának: „Az elmúlt hétfőn mentünk Debrecenbe értekezvén az búzának állapotjáról mint vagyon az Nádudvari Processusban, lenni az búzának álapotja bizonyosan végre mentünk, mikor szinte aratni akartak volna hirtelenséggel az hőség annyira el veztette az búzát, hogy az Aratók is mind el hatták, mert csak olyan volt a szeme, mint egy Vadócz, ott sehol nem arattak, csak Kaszával, akit le kaszáltak... mivel most nem arattak kevés életek nincsen... "

31 Nyilvánvaló tehát hogy az aratás sarlóval való betakarítást, és egyúttal a gabona kévébe kötését jelentette. Ez világosan kitűnik a következő nyugtából is: „Én Lendvay Pál Bajoni Prédikátor adom mindenkinek tudtára, akiknak illik, hogy az... Egri házhoz búza dézmások ezen 1581 esztendőben az quarta búzát énnekem igazán megadták tudniillik hatodfél kalangya búzát, négy boglya kaszált búzát és 3 boglya árpát... "

32 A gabonának a dézsmajegyzék ben holdanként! (Iugerium) vagy boglyában való elszámolása mindenkor a kasza használatára utal, amint egy 1596-ból való írás is bizonyítja: „6 Felsége számára volt huszonhat boglya Gabona és kilencz boglya árpa... mely dézsma Mind Kaszált volt... "

33 A járásunkban helységenként 1554-től a következőképpen alakult a kasza és a sarló hazsnálata: 28 Balogh István: A gabona betakarítása a XVI—

XVII. században. Ethnográphia. 1957. évf. 270— 289. Az idézett adat a gabona felnyövésére Debrecen környékéről való a XVIII. század elejéről. Járásunkkal szomszédos területen, Békés megyében a XVI. században a ritkán kelt és kicsire nőtt gabonát kézzel nyűtték fel. Az eredeti szöveg szerint: „radicibus manibus evellere..." ( = gyökerestől kezükkel tépik ki) Lásd: OL. E. 159. Magyar Kamara Archívuma. Reg. Dec. Békés. Filmtári doboz: 9600 és 9601.1560—1563. év. Egyébként a betakarításnak ezt az ősi formáját láthatjuk abban, hogy a Sárréten napjainkban „nyűvik" a kendert és „felnyuttík" takaráskor a kötélnek való búzát is. 29 Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1905. évi folyam 36—38. o. Egy másik tizedszedési utasításban ez áll: Néhol találkozik a búzának szegény volta miatt, meg nem arathatják búzájukat, hanem lekaszálták. Lásd N. Kiss István: XVI. századi dézsmajegyzékek (Budapest, 1960) 7., 11. jegyzetben. 30 Szabolcs-Szatmár medvéi Levéltár. (Továbbiakban Sz-SzmL.) Fasc. 9. No. 16. 1588. év. 31 OL. Reg. Dec. Szabolcs Filmtári doboz: 9798. 1635. év. 32 U.o. doboz: 9781. 1581. év. 33 U. o. doboz: 9788. 1596. év. Dadai járás. A jugerum ( = 900—1000 négyszögöl) V. ö. N. Kiss i. m. 1100. 128