A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

Amint a táblázatból nyilvánvaló 6 helység praediummá, lakatlanná lett. Kába mint hajdúváros nem ad tizedet. Szoboszlónak is csupán egy részét adóztatják, mert másik része szintén; hajdúváros. Földes, Sáp és Dancsháza is lakott helyek, de nemesi földek után nem jár tized. Mindezeket figyelembe véve a jobbágynépesség járásunkban közel egy évszázad alatt nem hogy emelkedett volna, hanem 55%-kal csökkent. Nádudvar helyett ugyan a legnépesebb község ebben az időben Újváros lett, de Nádudvaron újra megközelítette az adózók száma a 100 főt.

19 A népesség alakulásával kapcsolatos megállapításainkat a következőkben összegezhetjük: 1. A járás népességének néhány faluba való tömörülése figyelhető meg. Ilyen elsősorban a járás területi középpontjában fekvő Nádudvar. De ha kisebb arányban is hozzá hasonló Szoboszló, Püspökladány és Újváros. Ezek a helységek is többször az elnéptelenedés sorsára jutottak a tárgyalt időszakban, de az újjáéledés során, ha nem is érték el többé az 1556. évi békebelinek számító népességszámot, de újra megközelítették azt. Ezek a helységek nem rendelkeznek semmiféle kiváltsággal, ami a népesség tömörülését esetleg indokolttá tenné. így a népességnek ilyen tömörülésére — amely az egész évszázadon át megfigyelhető — kellő adatok hiányában kielégítő magyarázatot nem adhatunk. Feltételezzük azonban, hogy a jobbágy népesség Nádudvarra való tömörülésének egyik oka lehetett, hogy a helységet a szokottnál jóval több földesúr bírta. 1582-ben 22 földesúrnak voltak jobbágyai Nádudvaron. Az ilyen kisebb birtokosok igyekeztek jobban megbecsülni jobbágyaikat, és így azok a török elől való futások után igyekeztek visszatérni elhagyott földjükre. A tömörülés másik oka az lehetett, hogy járásunk négy nagyobb népességű helysége Nádudvar, Püspökladány, Szoboszló — és időnként Szovát — a török pusztítás előtti időkben is jelentős helyek voltak. Oláh Miklós püspök, aki a XVI. század elején beutazta az országot, Debrecen körül 1536-ban a jelentős helyek között megemlíti Nádudvart is. Az 1549. évi dica-jegyzékben pedig 132 portával van felvéve. Püspökladány portáinak száma is megközelítette a 100-at a XVI. század közepén, ha figyelembe vesszük, hogy egyik része Bihar megyéhez tartozott. 1552-ben itt 61 portája volt a váradi püspöknek, a Szabolcs megyei részen 1549-ben 36 portát adóztattak meg. Újváros portaszáma a Nádudvarét is meghaladja: 1549-ben 163, Szoboszló 137. A Bihar megyéhez tartozó Szovát 1552-ben 129 portát számol. Ezek a magas portaszámok — ha csak 2—3 családot számítunk egy portára — komoly népességet jelent. A háborús pusztítások következményeként elszéledt népesség gyermekei, vagy unokái emlékezetében is megtartotta a születési helyet és átplántálta az elhagyott falu iránti szeretetet. Az 1559-beli krími tatárbetörés következtében történt elnéptelenedés utáni benépesülés alkalmával a lakosság tömörülésének az említett négy helység mellett másik iránya is megfigyelhető, az 1605. évi népességmegoszlást mutató táblázatban. Kisebb arányú tömörülés tapasztalható a sárréti falvakban: Bajomban 45, Udvariban 40, Rabén 37 családfő adózik. A másik nagyobb arányú tömörülés három Debrecen melletti falu népességét duzzasztotta meg. Hegyesen 92, Kötelesen 80, Ebesen 84 családot találtak, holott ezekben a helységekben 1583-ban — amikor legnagyobb az adózó népesség a járásban — összesen 56-an adóztak. A tömörülés átmeneti jellegét bizonyítja az is, hogy néhány év múlva Köteles teljesen néptelen, Hegyesen mindössze 15 fő adózik.

20 2. A népesség alakulásával kapcsolatban a második megállapításunk az, hogy a Sárrét környéki helységekben volt a legbiztonságosabb az élet a XVI. és a XVII. század fordulóján bekövetkezett nagy elnéptelenedés idején. A sárréti és a Sárrét közvetlen szomszédságában levő falvakban maradt meg a lakosság egyrésze. 3. A népesség alakulásával kapcsolatban szólnunk kell a kontinuitás kérdéséről. Vajon a török—tatár pusztítás előtt a közelebbi, távolabbi vidékekre ír.enekült jobbágyok tértek-e vissza elhagyott falujukba, vagy más vidék emberei népesítették be újra a békésebb idők kez19 Heves megyei Levéltár (Továbbiakban: H. L.) Egri érsekség levéltára. Raktári szám: 759.48.ZZ. 2135—2220. Nádudvari járás. 1577—1777. év, továbbá OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári dobozszám : 9798. 20 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári dobozszám: 9791. 1605. év. 124