A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között
6. Keotheles. Köteles, Hajdúszovát és Ebes között a műút mellett elterülő szoboszlói határrész és tanyaközpont őrzi emlékét. 7. Zovátth. Ma Hajdúszovát. 8. Caba. Kába, nagyközség. 9. Zám. Puszta, Nádudvartól északra, Egyek közelében. 10. Nádudvar. 11. Bay от. Biharnagybajom. 12. Ladán. Püspökladány. 13. Zerep. Szerep. 14. Udvari. Sárrétudvari. 15. Nagi Rábe. Nagyrábé. 16. Rétthszentmiklós. Rétszentmiklós határrész Nagyrábé és Bihartorda között. 17. Kis Rábe. Kisrábé puszta néven Nagyrábé határrésze. 18. Thorda. Ma Bihartorda. 19. Mezőszentmiklós. Határrész a f öldesi határban Derecske és Földes között. 20. Zyigetth. A Hajdúszoboszlói határban egy dűlőrész őrzi emlékét. 21. Zoboszló. Hajdúszoboszló, fürdőváros. 22. Barand. Báránd község. 23. Uyvaras. Balmazújváros. 24. Hort. Balmazújvárostól északnyugatra elterülő legelő őrzi nevét. 25. Saap. Sáp község. Csak néhány dézsmajegyzékbe vették fel, mert területileg ugyan Szabolcs megyéhez tartozott, de kuriális nemes község lévén nem tartozott a megye fennhatósága alá, és dézsmát adni sem voltak kötelesek lakói. Néha azonban az ott élő jobbágyoktól mégis szedtek tizedet. 26. Feoldeos. Földes nagyközség. Szintén csak néhány esetben szerepel a dézsmafizetők között, mert Sáppal egyenlő kiváltságokat élvezett. 27. Danchaza. Bihardancsháza. Lakóinak túlnyomó része a XVI.— XVII. században szintén kurialista volt, és csak ritkán, az erőszakosabb dézsmálok vettek tőlük dézsmát. 28. Angialhaza. Zámtól keletre a mai Angyalházi-erdőhelyén állhatott. 29. Mach. A Debrecen melletti Macs is szerepel a nádudvari járás falvai között, de mindig azzal a megjegyzéssel, hogy nemesi birtok — és így földje termése után tized nem szedhető. 30. Mata. Ma a Hortobágy egyik részének a neve. 1562-ben még laktak itt néhányan, de attól kezdve a jegyzékek deserta-пак emlegetik. 3 Az általunk tárgyalandó közel egy évszázadnyi időben természetesen nem szerepel minden dézsmajegyzékben minden helység, hisz ez az időszak egybeesik a török hódítás korával. A törökháborúk és hódítások következtében évtizedekre lakatlanná vált egy-egy falu, majd lakói újra visszatértek és bekapcsolódtak a termelőmunkába. 3 A helységek jegyzékét az 1554, 1555, 1556. évi dézsmajegyzékekben használt elnevezés és írásmód szerint állítottuk össze. Az 1554. és 1555. évit OL. E. 554. Magyar Kamara Archívuma. Városi és Kamarai iratok Fol. Lat. 1180/c. 338. o. és u. o. 1180/d. 16. o. (A továbbiakban OL. Fol. Lat.) Az 1556. évi jegyzék: E. 159. Magyar Kamara Archívuma. Regestrum DecimarumEp. Agriensis. Filmtári dobozszám: 9915. (Továbbiakban: OL. Reg. dec...) A helységek keletkezésére lásd még: Bunyitai Vince: A váradi püspökség története I— III. (Nagyvárad, 1883). Egész időszakunkban a területi hovatartozás kérdéséhez lásd: Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541—1711 (Budapest, 1918) 4 A dézsmajegyzékek forrásértékét a népességszám megállapítására vonatkozóan lásd: IIa Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai. Jn.: A történeti statisztika forrásai (Szerk. Kovacsics József Budapest, 1957) 82—118. 117
