A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)
az történhetett, hogy Báthory András jó fél esztendeje alatt nem minden elkobzott Báthoryjószág visszaadását lehetett lebonyolítani), s bázisa most egyébként is a magyarországi Báthory-uradalmak, de a jus ligatum eltörlése végrehajtásának követelésével maga mellé tudja állítani a volt Kendy—Kovacsócsy-párt kivégzett vagy száműzött vezetőinek utódait, elsősorban Kendy Istvánt. Bizonnyal már 1607 nyarán Báthory híve Kornis Boldizsár is, akinek lekenyerezésére Rákóczi nem gondolt eléggé, s aki egyébként is sértett féltékenységgel szemléli a volt bocskaiánus Pettki János hatalmát. Jobban szemügyre véve: már kialakul Báthory Gábor kormányzatának vezető garnitúrája. Kendy kancellár lesz, Kornis Boldizsár a székelyek generálisa, Bethlen Gábor az ország generálisa — Imreífi egyelőre csak tanácsúr, fontos diplomáciai feladatok elvégzője, majd csak 1610-ben lép kancellárként Kendy helyébe. Imreffi Pettkivel is tárgyal, Báthory birtokadománnyal biztatja, 106 de őt Ecsed már csak semlegesíteni akarja. Mindezeken túl pedig Báthory most számíthat a jezsuiták kiűzése miatt sértett erdélyi katolikusokra is — lényegében minden érdemi rendi tényező őt támogatja Rákóczival szemben. 1607 nyara végére Rákóczinak tisztában kell lennie azzal, hogy Erdélyen belül már elvesztette a játszmát. A töröknél pedig semmi eredmény. Balassi követsége nem ér el semmit sem. Ugyanúgy nem eredményez semmit Rákóczi közvetlen levelezése a nagyvezérrel. Azt ti., hogy a török nem lépett fel azonnal fegyverrel ellene, nem elsősorban az ő sikerének kell betudni, hanem annak, hogy a porta nem akarja megbontani az épphogy megkötött békét. Rákóczi azért mindent megtesz, hogy rendezze helyzetét. Megválasztását sürgősen jelzi a nagyvezérnek, hűségnyilatkozatot tesz, s kész ő is átadni a töröknek Lippát és Jenőt, ahogy Bocskai kötelezte magát erre. 107 A nagyvezér viszont a jogeljátszás elméletének török változatával érvel: az erdélyiek, a törökre támadva, eljátszották szultáni atnáméban biztosított jogukat a fejedelemválasztásra, Bocskai fegyverrel vette meg Erdélyt, majd a szultán tette magyar királlyá és Erdély fejedelmévé, s megegyezett vele, hogy kijelölteti utódját. Ezek után a nagyvezér azt ajánlja Rákóczinak: egyezzék meg Homonnaival úgy, hogy Homonnai legyen magyar király (s a vármegyében székeljen), Rákóczi pedig Erdély gubernátora. Végső soron azt se ellenezné, hogy kettejük közül bármelyik legyen a fejedelem, csak háborúságra ne kerüljön sor. 108 Az utolsó mondat őszinteségéhez annyit, hogy ekkortájt már készítik Homonnaihoz az újabb követeket a fejedelmi megerősítéssel. Egy Bocskai-típusú megoldást azonban (a magyar király vagy fejedelem Kassán, gubernátora lenn Erdélyben) a nagyvezér valóban szívesen látna. Rákóczi természetesen visszautasítja a jogeljátszás elméletét, s emlékezteti a nagyvezért arra, hogy épp Bocskai szakította el Erdélyt a töröktől a 15 éves háború elején, ő mészároltatta le a török párt vezetőit, de miután megbánta vétkét, a török földre menekült erdélyiek választották fejedelemmé. Erdély csak választott fejedelmet fogad el — hangoztatja. Mindenesetre könnyű szívvel odaengedi Homonnainak a magyar királyság irrealitását, neki elég a fejedelemség. 109 Ez a diplomáciai csatározás azonban nem hoz semmilyen eredményt. Az sem, hogy az 1607. május közepi kibővített fejedelmi tanácsülés újabb követeket küld a portára: Karkai Veres Dávidot és Michael Weisst. Két markáns egyéniség: Veres Dávid a Báthoryak jobbágyának születik, már iskolázott emberként Báthory Boldizsár alkalmazottja, mikor az felszabadítja a jobbágyságból. Veje az első magyar orvosi könyv, az Ars Medica feltételezett szerzőjének, Lencsés Györgynek. Báthory Istvánokkal együtt menekül Lengyelországba, hányatott életében egyre feljebb kerülve. 1607 tavaszán már az erdélyi vezérmegye, Fehér megye főispánja. Michael Weiss ekkor még csak brassai tanácsos, Báthory Gábor idején a fejedelemmel dacoló Brassó főbírája, 1612 őszén Báthory ellen hadakozva esik el. A két követ nemcsak Rákóczi most már jog szerinti megerősítését kell hogy elérje, hanem még Erdély portai adójának 10 évre való elengedését is, s még egyes határszéli várak, helységek visszaadását is Erdélynek. 140 Veresek 1607. június 27-én érnek Konstantinápolyba; ott mindenki jóindulatát ígéri, 111 atnámé azonban nincs. Rákóczinak e téren már 106 Uo. XII. 127—8. 107 TMÁOl. 65. 108 Uo. I. 68—71. 109 Uo. I. 71—74. 110 Szilágyi S.: A Rákócziak... 149. 102