A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Mángorlók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében

szavainkat. A Balaton vidékén pedig a dörgölő lapicka, mongorol, szavak az elterjedtek.

12 Általánosan elterjedt elnevezései a kézi mángorlónak a mángorló és a mángorlólapicka szavunk. A kezdetben gépi mángorlót jelölő mángorló szavunk az idők folyamán átment a kézi mángorló jelölésére. A mángorló gyakori elnevezéseként találjuk a mángorló súly ok és a sulyok szavainkat is. Ezzel kapcsolatban Веке Ödön arra a megállapításra jutott, hogy a mángorlás eredeti módja a „mosólapickával, s még előbb a közönséges sulyokkal való sulykolás volt. Valóban, igen sok példát említhetnénk a kézi mángorló sulyokként való elnevezésére. Bálint Sándor

1

* Szeged környékéről mángorló sulyokról tesz említést, s hasonló elnevezéssel találkozunk a Békés megyei Endrődön is. Hajdúnánáson a mángorlás folyamatát sulykolásnák, a mángorlás eszközét pedig sulyoknak nevezik, ami nehéz, széles fából készült, alsó részén fogak vannak, felső részén szűzdohányt vágnak".

15 Mindez a megállapítás illik a mángorlókra. Ugyanakkor tájszavaink között azt találjuk, hogy a lapicka szavunk egyaránt jelöli a mángorlót és a mosósulykot is.

16 Ezek az említett, elnevezésbeli egyezések, névazonosságok nemcsak a sulyok és mángorló közti formai hasonlóságból eredhetnek, hanem abból a funkcióbeli azonosságból is, amire Веке Ödön fentebb utalt. A mángorló készítői, másodlagos funkciója A mángorló — számos használati tárggyal együtt: sulyok, guzsaly, vetélő, fonaltekerő, vászonfeszítő stb. — a legény vagy fiatal házasember ajándéka volt választottjának. Knézy Judit a somogyi tájon leggyakoribb szerelmi ajándékként említi: „aki kapott ilyet, az közös mosási alkalmakra elvitte magával a patakra, a falu közvéleménye így elkönyvelte már egymásnak a fiatalokat".

17 A szilágysági magyarok legényei húsvétra készítették el a lányoknak a mángorlót és a sulykot annak jeléül, hogy udvarlásuk tovább folytatódik.

18 Egyértelműen nem tudjuk eldönteni, hogy az ajándékba kapott mángorló valóban az ajándékozó kezemunkája vagy megrendelésre készült. Általában az egyszerű formájú és díszítésű darabok „házi készítmények", míg a díszesebb, „igényesebb" mángorlók pásztorok, ácsok, bognárok kezéből kerültek ki. Múzeumunk gyűjteményében jelenleg hatvan darab mángorló található. Többségük Hajdú-Bihar megyében készült, de képviseltetve vannak az erdélyi, dunántúli, Szabolcs-Szatmár megyei és kiskunsági mángorlók is. Elöljáróban a mángorló részek formarendszerezését, tipizálását végezzük el, majd a díszítési technikákat, díszítőmotívumokat vizsgáljuk, végezetül az egyes mángorlók rövid leírását adjuk.

19 12 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete III. A Balatonvidéki magyar pásztornép művészete (Budapest, 1919) 198. \Ъ Bekéi, m. 87. 14 Bálint Sándor: Szegedi tájszótár 1—11. (Budapest, 1957) 84. 15 Веке i. m. 87. 16 Szentmihályi i. m. 332. 17 Knézy Judit: Somogyi pásztorművészet 31. 18 Dr. Kós Károly: Népélet és néphagyomány (Bukarest, 1972) 211—218. 19 Munkánkban útmutatóként szolgált és nagy segítséget nyújtott Szentmihályi Imre a Göcseji Múzeum mángorlógyűjteményéről írott tanulmánya (Szentmihályi i. m. 331—351) és Bátky Zsigmond: Magyar mángorló-lapiczkák című munkája NÉ VI. 1905. 81—91. 17* 259