A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Mángorlók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében

Ez utóbbi vasalási módot Hajdúnánásról is említik, de mint Bartha Károly gyűjtéséből kitűnik, nem szerették, „mert a ruhát megsárgította".

5 Az elektromos fűtésű vasaló elődei továbbá a „sárgaréz vasalótokba tett, felhevített vas"

6 és a faszén tüzelésű vasaló is. A mángorlás folyamata, elnevezések A mángorláshoz két eszközre, a mángorlófára. és a nyújtófaszerű sodrófára. volt szükség. A vasalásra szánt ruhadarabot félnedves állapotban, nagy gondossággal összehajtogatták és a sodrófára tekerték. A mángorlófát a feltekert anyagra helyezték úgy, hogy a fa nyele jobb kézre essen. Bal tenyérrel a mángorlófa másik végére nehezedett a mángorlást végző személy. A feltekert anyagon végig hengerelték a mángorlót, miközben teljes erővel ránehezedtek. Ezt a műveletet mindaddig megismételték, míg a vászon teljesen sima nem lett. Веке Ödön szerint a mángorlásra vonatkozó első adataink a XVII. századból származnak.

7 Először egy 1666-os vitairat említi, majd 1679-ben Pápai Páricz Ferenc szótára „mángorlatlan vászonról" beszél. Ezek a régi adatok azonban nem a mángorlóval történő vasalásra utalnak. „A mángorlás elsősorban a takács mesterség tartozéka volt eredetileg, s arra szolgált, hogy a kész vászonnak sima és fényes felszínt adjon".

8 A mángorló szavunk a német mangeln szóból ered. Ez a szó azonban nem a kézi mángorlót, hanem a mángorló gépet jelölte. A mángorló gép két fahengerből áll, amire a ruhákat tekerik, azokra terméskövekkel vagy más nehezékkel megrakott ládát tettek és azt a hengereken huzigálták.

9 Táj szótárakban a mángorló elnevezés után kutatva szómagyarázatként gyakran a mángorló gépet találjuk. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy a német nyelvből nemcsak az elnevezést vettük át, hanem a mángorlást végző gépet is. Hogy a mángorló szavunk kezdetben mennyire nem a kézi mángorlót jelölhette, bizonyítja az a sokféle elnevezés is, amit tájanként rá alkalmaznak. Веке Ödön

10 a. következő elnevezéseket sorolja fel: sikálás (Alsósegesd, Baranyaózd, Zalabaksa) sikár vagy sikálló (palócság) dörgülés (Vas megye) dörgülőlapicka (Vas megye) dörgüllő (Kemenesalja) dergálás (Zala megye) dörzsülik a ruhát (Rábagyarmat) Szentmihályi Imre

n a kézi mángorló elnevezéseként említi a lapocka vagy lapicka (Göcsej) dergálólapocka vagy dergálólapicka (Göcsej) 4 Веке i. m. 84. 5 Веке i. m. 87. 6 Веке i. m. 87. 7 Веке i. m. 88. 8 Веке i. m. 88. 9 Kiss Géza: Ormánysági szótár. (Budapest, 1952) 364. 10 Веке i. m. 84. 11 Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlói. In: A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950—1960 (Zalaegerszeg, 1960. Szerk. Szentmihályi Imre) 331—351. 258