A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Liptói hav.: Banikov — M. Tátra: Kriván, Gerlachfalvi, Lomnici csúcs — Bélai hav.: Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Bujaci — A. Tátra: Gyömbér. — Erdélyben mindenütt közönséges. Kárpáti endemikus. 319. Festuca pumila Willd. Alpin regióban mészkő sziklafalakon. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Kosztila. Pireneusok, Alpok, Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán. 320. Festuca violacea Gaud. Alpin-szubalpin regióban északi fekvésű helyeken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Kosztila, Vf. cu Dor — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Szebeni hav.: Csindrel — Sebes: Surján — Retyezát: Zenoga, Bukura katlan — Szarkó-Godján: Piule. Alpok, Déli-Kárpátok, Balkán. 321. Festuca glaciális Mieg. Alpin regióban sziklákon. A tundrával közös elem. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Karajman, Omul — Fogarasi hav.: Bulea katlan — Pareng: Mundra, Cárja. Pireneusok, Déli-Kárpátok. 322. Festuca aglochis Borb. Alpin réteken. M. Tátra: Felkai völgy. — Erdélyben nincs. Észak-kárpáti endemikus. 323. Festuca rupicola Heuff. ssp. saxatilis (Schur) Jáv. Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Szarkó-Godján: Sztanulet, Jorgován. Déli-Kárpátok, Balkán. 324. Festuca picta Kit. Alpin-szubalpin sziklás réteken, főleg kristályos kőzetű talajon. Liptói hav.: Kamenista — M. Tátra: Menguszfalvi csúcs, Felkai völgy. — Bucsecs: Vf. cu Dor — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj — Pareng: Mundra — Retyezát: Peleaga, Bukura katlan, Szia vej, Peleaga csúcs — Szarkó-Godján: Boreszkó, Paltina, Godján. Kárpátok, Balkán. 325. Festuca carpatica Dietr. Alpin-szubalpin köves, törmelékes réteken. A Kárpátokban mindenütt közönséges. Kárpáti endemikus. 326. Festuca supina Schur Alpin-szubalpin réteken. A tundrával közös elem. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov, Koncista, Bystra — M. Tátra: Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Skalné vráta — A. Tátra: Sopok, Deres, Chabanec. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Izvor, Cserbükk — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman, Omul, Cerbului völgy (2200 m) — Sebes: Surján, Vf. lui Petru — Pareng: Mundra — Retyezát: Zenoga, Bukura katlan, Peleaga, Kusztura — Szarkó-Godján: Godján, Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 327. Festuca porcii Hack. Alpin-szubalpin réteken. Jégkori reliktum. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Korongyis — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk — Bucsecs: Furnika, Karajman — Királykő — Szebeni hav.: Csindrel — SzarkóGodján: Piule, Jorgován. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 328. Poa violacea Bell. Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes helyeken, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Bélai hav.: Havran, Hlúpy, 2diarska vidla, Skalné vráta. — Bucsecs: Furnika, Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Bulea katlan — Pareng: Cárja, Pareng — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Piule, Jorgován. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 329. Poa annua L. var. supina Schrad. Alpin réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Boreszkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok. 330. Poa alpina L. 65