A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Deres. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Kosztila, Omul — Fogarasi hav.: Árpás. Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 272. Primula elatior (L.) Hill. ssp. intricata Gren. et Godr. Alpin-szubalpin sziklás, füves réteken, de alsóbb regióban is található. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. — Bucsecs: Omul — Királykő. Alpok, Kárpátok, Balkán. 273. Primula halieri Gmel. (P. longiflora Ali.) Alpin-szubalpin, sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. M. Tátra: Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: mindenütt található. — Radnai hav.: Pietrosz, Korongyis — Bucsecs: Karajman, Furnika — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Pareng: Coasta lui Rusu — Szarkó-Godján: Baicu. Alpok, Kárpátok, Balkán. 274. Primula minima L. Alpin sziklás, törmelékes főleg mészköves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Kamenista — M. Tátra: Kriván, Lomnici, Gerlachfalvi, Késmárki csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Skalné vráta — A. Tátra: Sopok, Chabanec, Lajätroch. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Rachitis — Bucsecs: Furnika, Karajman, Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Szebeni hav.: Csindrel, Frumósza — Pareng: Coasta lui Rusu, Pareng — Retyezát: Bukura katlan, Kusztura, Peleaga, Szlavej — Szarkó-Godján: Boreszkó, Gugu, Godján. Alpok, Kárpátok, Balkán. 275. Primula auricula L. Alpin-szubalpin mészköves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: Havran, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta. — Radnai hav.: Pietrosz — Szarkó-Godján: Godján. Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. PLUMBAGINACEAE 276. Armeria alpina (DC.) Willd. Alpin regióban sziklák északi oldalán, hótálak szélén, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. M. Tátra: Kriván, Furkota, Felkai völgy. — Bucsecs: Omul, Jalomica völgy (2100 m), Karajman — Fogarasi hav.: Negoj, Árpás — Pareng: Coasta lui Rusu. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. POLYGONACEAE 277. Rumex scutatus L. Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec — M. Tátra: Kriván, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Bujaői. — Radnai hav.: mindenütt gyakori — Királykő — Szarkó-Godján: Paltina, Jorgován, Szarkó, Godján. Alpok, Kárpátok, Balkán. 278. Oxyria digyna (L.) Hill. Alpin-szubalpin köves, törmelékes réteken, főleg kristályos kőzetű talajon. A tundrával közös elem. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec — M. Tátra: Kriván, Lomnici, Menguszfalvi, Késmárki csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Karajman, Kosztila, Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Szebeni hav.: Csindrel — Pareng: Carja, Mundra — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 279. Polygonum viviparum L. Alpin-szubalpin mészkősziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Bystra, Kamenista, Banikov — M. Tátra: Menguszfalvi, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Zadné Jatky, Bujaci, Murán. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Szebeni hav.: Cibin tengerszem —• Sebes: Surján — Pareng: Mundra, Carja — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Jorgován Godján. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 60