A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken. Északi-Kárpátokban nem találtam. — Bucsecs: Karajman, Omul — Pareng: Coasta lui Rusu. Kárpáti endemikus. 255. Cerastium latifolium L. Alpin-szubalpin réteken, törmelékes helyeken, főleg meszes talajon. Eüalpi faj. M. Tátra: Kriván, Furkota, Felkai völgy. — Kelemen hav.: Pietroszul — Fogarasi hav.: Árpás. Alpok, Appenninek, Kárpátok. 256. Sagina saginoides (L.) Karst. Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Bystra — Bélai hav.: Murán, Zadné Jatky, Predné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér. — Radnai hav. Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Kosztila — Fogarasi hav.: Árpás — Szebeni hav.: Cibin tengerszem — Pareng: Mundra — Retyezát: Szlavej. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 257. Minuartia sedoides (L.) Hiern. Alpin regióban kristályos kózetű talajon. Párnát alkotó növény. Az alpin régió határát nem lépi át soha. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla — A. Tátra: Sopok, Deres, Bory, Krupova hola. — Radnai hav.: mindenütt található — Bucsecs: Karajman, Omul — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Coasta lui Rusu. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 258. Minuartia verna (L.) Hiern. ssp. gerardii (Willd.) Grab. Alpin regióban sziklákon, kristályos kózetű talajon. Párnát alkotó növény. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov, Placlivé, Hruby — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Késmárki csúcs, Felkai völgy — Bélai hav.: Nov^, Havran, Zdiarska vidla. — Radnai hav.: Pietrosz — Kelemen hav.: Pietroszul — Bucsecs: Karajman, Ómul — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Pareng: Mundra, Coasta lui Rusu — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok, Balkán. 259. Minuartia recurva (AH.) Schniz et Thell. Alpin regióban sziklákon, kristályos kózetű talajon. Párnát alkotó növény. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Karajman, Kosztila — Fogarasi hav.: Negoj, Szurul — Retyezát: Kusztura. Pireneusok, Alpok, Déli-Kárpátok, Balkán. 260. Arenaria ciliata L. (A. tenella Kit.) Alpin-szubalpin köves réteken, meszes talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Bujaci. — Radnai hav.: Gärgäleu — Bucsecs- Karajman, Omul, Kosztila — Fogarasi hav.: Negoj — Pareng: Pareng. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 261. Arenaria biflora L. Alpin regióban hótálak szélén, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Szebeni hav.: Frumósza — Pareng: Mundra. Alpok, Appenninek, Keleti-Déli-Kárpátok, Balkán. 262. Arenaria rotundifolia M. B. Alpin-szubalpin köves, törmelékes réteken. Ritka. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Furnika — Királykő. Déli-Kárpátok, Balkán. 263. Scleranthus neglectus Roch. Alpin regióban kristályos kőzetű talajon. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Karajman, Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Pareng: Slaveiul Maré — Retyezát: Szlavej — Szarkó-Godján: Godján. Déli-Kárpátok, Balkán. PRIMULACEAE 264. Soldanella pusilla Baumg. Alpin réteken, hótálak szélén, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Omul, Furnika — Fogarasi hav.: Bulea katlan, Szurul — Sebes: Surján — Pareng: Mundra, Cárja — Retyezát: Bukura, Peleaga, Szlavej — Szarkó-Godján: Godján. Alpok, Appenninek, Déli-Kárpátok, Balkán. 57