A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Hincótó, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zadné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Sopok, Bory, Chabanec. — Radnai hav.: Ünőkő — Kelemen hav.: Cserbükk — Bucsecs: Omul — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Cárja, Mundra — Szarkó-Godján: Boreszkó, Piule, Jorgován. Kárpáti endemikus. 212. Leontodon rilaensis Hay Alpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Kosztila — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Sebes: Surján tengerszem — Pareng: Pareng. Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 213. Taraxacum alpinum (Hoppe) Heg. et. Heer Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov, Koncista, Bystra, Kamenista — M. Tátra: Felkai völgy — Bélai hav.: Zdiarska vidla — A. Tátra: Gyömbér, Deres, Borz, — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela — Bucsecs : Omul, Kosztila, Karajman — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Retyezát: Kusztura, Peleaga — Szarkó-Godján: Piule, Jorgován, Szarkó, Godján. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 214. Scorzonera rosea W. et К. Alpin-szubalpin réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Izvor — Bucsecs Vf. cu. Dor — Királykő — Fogarasi hav.: Szural — Szebeni hav.: Csindrel — Pareng: Mundra — Retyezát: Bukura — Szarkó-Godján: Boreszkó, Szarkó, Gugu, Godján. Alpok, Appenninek, Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán. 215. Crepis jacquini Tausch. Alpin-szubalpin mészköves réteken. Párnás növény. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov, Rohac — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: mindenütt gyakori. — Radnai hav.: Pietrosz, Korongyis — Bucsecs: Omul — Királykő. Alpok, Kárpátok, Balkán. 216. Crepis conyzifolia (Goun.) D. T. (C. grandifiora Tausch.) Alpin-szubalpin réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Banikov — M. Tátra: Kriván, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Skalné vráta. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Szebeni hav: Csindrel — Pareng: Pareng, Cárja — Retyezát: Szlavej — Szarkó-Godján: Szarkó. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 217. Crepis viscidula Fröl. Alpin-szubalpin köves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Gärgäleu — Fogarasi hav.: Árpás — Retyezát: Peleaga, Bukura katlan — Szarkó-Godján: Boreszkó, Paltina. Keleti-Déli-, Kárpátok, Balkán (Dácikus). 218. Hieracium alpicola Schleich, ssp. ullepitschii Rb. Alpin regióban füves sziklákon, köves réteken. M. Tátra: Felkai völgy. — Bucsecs: Karajman. Kárpáti endemikus. 219. Hieracium aurantiacum L. Alpin-szubalpin réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Baranec — M. Tátra: Kriván, Furkota völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Skalné vráta — A. Tátra: Chabanec, Bory, Krakova hola. — Sebes: Surján — Retyezát: Kusztura — SzarkóGodján: Boreszkó. Alpok, Kárpátok, Balkán. 220. Hieracium villosum Jacq. Alpin-szubalpin napsütötte, főleg mészkősziklákon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Felkai völgy — Bélai hav.: Nov^, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér, Sopok;, — Radnai hav.: Korongyis — Bucsecs: Karajman, Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Szarkó-Godján: Sztanulet, Albele, Jorgován, Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 221. Hieracium morisianum Rchb. Alpin-szubalpin regióban mészköves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Cerbului völgy (2200 m) — Királykő — Szarkó-Godján: Albele. Alpok, Kárpátok, Balkán. 51