A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben. I.

4. Szerkesztők

20 A Közlöny szerkesztői általában évenként váltották egymást, néhány kivétellel, voltak akik két évig szerkesztették a lapot. A szerkesztők a hittanszaki hallgatók közül kerültek ki. Őket a Társulat közgyűlése választotta. Működési megbízatásuk egy iskolai évre szólt, újraválasztás után vihette tovább valamelyikük a lap sorsát. A megbízatás meghosszabbítása az ifjúság megbecsülésének és a jó munka elismerésének az eredménye volt. A szerkesztői évváltás mindig szeptemberben történt meg. 5. A Közlöny tartalmáról A Hittanszaki Önképző Társulatot önképző céllal szervezték, és ezt a jellegét Balogh Ferenc felügyelő tanársága

21 alatt meg is tartotta. Elsősorban vitaülések alkották a gyűlések tárgyát, teológiai szakok köréből kitűzött pályatételek bírálása, megvitatása, tagok által tartott értekezések, felolvasások, a patrisztikai irodalom művelése és végül, de nem utolsó sorban gyakorlati teológiai munka is helyet kapott; ima- és egyházibeszéd-versenyek formájában. A Közlöny a fenti cél megvalósításának igyekezett nyilvánosságot biztosítani. Mindaddig, amíg csak a debreceni Hittanszaki Önképző Társulat lapja volt, be is töltötte küldetését. Miután azonban az „össz-protestáns" teológusok lapja lett, az addigi zárt kör kitágult, és a lap jellege megváltozott. Többeket érdeklő témák kerültek nyilvánosságra. Megmaradt azonban továbbra is az a lehetőség, hogy ki-ki önképzésének eredményét közzé tegye a lap hasábjain. a) A lap tartalmáról az 189911900. tanévig Az 1900. év a debreceni Hittanszaki Önképző Társulat életében jelentős fordulópont: ettől az időtől lett a Társulat lapja a magyarországi „össz-protestáns" lelkészjelöltek életének és munkásságának sajtóorgánumává. Ezért tekintjük az 1900/1901. iskolai év előtti időszakot a lap első korszakának. Ebben az időszakban elsősorban a Hittanszaki Önképző Társulat életének kisebbnagyobb eseményeiről számolt be. A megjelenő cikkek, tanulmányok a közgyűléseken már előzőleg elhangzottak, vagy pályatételi dolgozatként beérkeztek.

22 Ezek a tanulmányok 20 (Az átmenő évek kezdetét jelző évszámmal jelöljük a szerkesztői év kezdetét.) 1871 — (Beczner Frigyes), 1871 — Bod János, 1872 — Füredi Lajos, 1873 — Elekes Ferenc, 1874 — Csák János. A 3. számtól Nagy József, 1875 — Nagy József, 1876 — Sörös Vilmos, 1877 — Torma Károly, 1878 — Torma Károly, 1879 — Erőss Lajos—Fekete Gyula, 1880 Dicsőfi József—Jakucs Sándor, 1881 — Fiók Károly—Ferenczi Gyula, 1882 — Révész Kálmán— Sulyok István, 1883 — Futó Zoltán—Bihari Lajos, 1884 — Sass Béla—Vásárhelyi Zsigmond. Az 5. számtól Sass Béla—Erdélyi Imre, 1885 — Szentgyörgyi Kálmán—Dobi Móricz, 1886 — Papp Gusztáv—Csapó Péter, 1887 — Nagy Gyula—Bátori Gábor, 1888 Bátori Gábor—Pokoly József, 1889 —Jánosi Zoltán—Bartók Jenő, 1890 — Jánosi Zoltán—Szabó Béla, 1891 Domby . László—Barla Szabó Jenő, 1892 — Domby László—Virág István, 1893 — Lencz Géza—Virág István. A 3. számtól Füsy József—Virág István, 1894 Sáfrány Lajos—Juhász László, 1895 — Sáfrány Lajos—Veress István, 1896 — Kuthy Zsolt—Bagaméry Károly, 1897 — Juhász Sándor— Acsay Lajos, 1898 — Juhász Sándor—Virágos Sándor. Az 5. számtól Szombathy István— Görömbey Péter, 1899 — Uray Sándor—Nánássy Lajos, 1900 — Nánássy Lajos, 1901 — Nánássy Lajos, 1902 — Kónya Gábor, 1903 — Erdei Károly, 1904 — Erdei Károly, 1905 — Papp László 1906 — Miszti Mihály, 1907 — Varga Csongor, 1908 — Sárközi Lajos, 1909 — Erdős Károly, 1910 — Bereczky József, 1911 — Nagy István, 1912 Bányai Lajos, 1913 — Nánássy Dániel, 1914 — Szombathy Imre, 1915 — Nemes István, 1916 — Ferenczy Károly, 1917 — Almássy Márton. 21 Balogh Ferenc 1869. november 13.—1887 júliusáig volt felügyelő tanára a Társulatnak (Lencz G. i. m.) 29. lap. 22 Török Imre: Nagypénteki imádság= 1887/1888. 18. évf. 8. szám. 61. lap. — Kovács János: Huszár Gál életének, működésének és műveinek ismertetése =1884/1885. 15. évf. 1—3 és 5—7. számok. 514