A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben. I.

1. A Hittanszaki Önképző Társulat Balogh Ferenc (1836. március 30.—1913. október 8.) 1866-ban lett a debreceni teológiai főiskola egyháztörténeti tanszékének tanára.

2 1868-ban választotta a tanári kar az Önképezde és az Ifjúsági Olvasó-Egylet felügyelő tanárává. A Hittanszaki Önképző Társulat eszméjét ő pendítette meg, hogy a hittani tudományok művelésére helyet biztosítson a teológusoknak. Külföldi tanulmányútjain tapasztalta a teológiai egyletek jelentőségét az ifjúság életében, és az önképzésnek mozgató rugóját látta bennük.

3 Ennek megfelelően a speciális önképző társulat ifjúságot formáló erejét kívánta kiaknázni a nemes versengési lehetőség biztosításával. Balogh Ferenc 1868. november 27-én 50 önként jelentkező teológus előtt ismertette elképzeléseit. Tíztagú bizottságot bízott meg az ifjúság az alapszabályok kidolgozásával. Ideiglenes elnöknek Gulyás Lajost, ideiglenes jegyzőül Rácz Miklóst és minden évfolyamról két-két tagot választottak.

4 1869 májusában adták be a tanári karnak a Hittanszaki Önképző Társulat alapszabályait, a megerősítés és jóváhagyás kérésével. A tanári kar még ez év október 13-án tartott ülésén engedélyezte az új társulat működését. A Hittanszaki Önképző Társulat alakuló ülése 1869. október 22-én volt. Balogh Ferenc mondott megnyitó beszédet. 1869. november 13-i ülésén őt választotta meg a tanári kar a Társulat felügyelő tanárává. Az alakuló ülésen az ifjúság megválasztotta a Társulat vezetőségét, amely elnökből, alelnökökből, főjegyzőből és jegyzőkből, valamint választmányi tagokból állt. A választmányi tagok a különböző évfolyamok tagjai közül kerültek ki. a) A Társulat célja és címe A tanári kar 1869. októberében jóváhagyta a Társulat alapszabályait. A Bevezetés 1. §-ban így fogalmazza meg az egyesület célját és címét: „A társulat célja az önképzés nemes eszméjét — a hittudományok mind elméleti, mind gyakorlatiságát felkarolva megvalósítani, s ezen célt nem csak hazai, hanem általában az európai művelt nyelveken kijött hittanszaki művek ismertetése, fordítása, értekezések írása, egyházi atyák műveivel foglalkozás, a szent irat egyes részleteinek tanulmányozása, hazai egyházunk és főiskolánk úgy múlt, mint jelen történeteire vonatkozó dolgozatok, egyház beszédek írása s bírálata, egyházszónoklati gyakorlatok és szabályos vitakísérletek által igyekszik elérni, nem mellőzvén a bölcsészeti tudományokat sem. Címe a társulatnak: „Hittanszaki önképző társulat".

5 2. A közlöny létrejöttéről A Hittanszaki Önképző Társulat fennállásának második évében Beczner Frigyes elnök javaslatot tett egy folyóirat létrehozására. Az 1871. március 17-i második ülés jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk: „Elnök indítványozza, hogy miután bármely társulat a maga létezése, működése állapotáról nyilvános folyóiratokban, saját szakközleményeiben szokott életjelt adni; társulatunk is csak így jelenthetvén ki szélesebb körben a maga létezését: alakítsunk egy a hittanszaki önk. társulat kebeléből feltartandó folyóiratot. Az indítvány életrevalóságát általános helyesléssel fogadja a gyűlés s óhajtja, hogy legyen közlöny; s a foganatosítás miként lehetőségének megvitatását mint azt is, hogy a közlöny heti, havi vagy időszaki legyen-e a választmányt utasítja, — s a végleges megállapodást egy összes ülésre bízza".

6 2 Zoványi Jenő: Cikkei a „Theológiai lexikon" részére a magyarországi protestantizmus történetéből. (Kézirat gyanánt. Bp. 1940.) 549. 3 Lencz Géza: Emlékfüzet a debreczeni ev. ref. Hittanszaki Önképző Társulat huszonötéves fennállásának emlékünnepélye alkalmából 1895. márczius 11. (Debreczen, 1895.) 13. 4 Lencz i. m. 26. 5 A Főiskolai Hittanszaki Önképző Társulat jegyzőkönyve Debreczen 1870—1874. 3. lap. Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárában 59/1900 leltári szám alatt található. 6 Ua. lap. 511