A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: Adatok a „Felvidító” forrásához a Papszász-gyűjteményben

Amadéra gyanakodtam formai sajátságai miatt. Kötetében nem találtam.

43 Sejtésem szerint dalszöveg lehetett, a refrén legalább is erre enged következtetni. Fentebb néhány kéziratos versgyűjteményre hívtam fel a figyelmet. Valamennyi a nagykereki Menszáros- illetve a nagykereki és szárazbői Papszász-család valamelyik tagjának gyűjtése. Legvalószínűbb, hogy maga Papszász György szedte össze őket debreceni évei alatt. Papszász György egykor meglévő tíz kötetes versgyűjteménye ezekből az alkalmilag összeszedegetett, lemásolgatott versekből állt egybe. A gyűjtő munkamódszerére világítanak ezek a kicsiny versgyűjtemények. Debrecenben kiválogatta ezeket s otthon Szárazbőn maga másolta be füzeteibe. Megsejtjük ezekből és a már korábban publikáltból Papszász György érdeklődési körét, amely nyilván azonos az 1810-es évek debreceni diákságának érdeklődésével. Ismerték Csokonait, s ez természetes, szerették Rim Kovács József vaskos költeményeit, s forgatták Berzsenyi kötetét is. Ez az irány szabta meg irodalmi szintjüket. Nem zárkóztak el azonban a nagyon kellemes társasági szórakozást, szórakoztatást jelentő diákos, pajzán, olykor kritikus elbeszélő verses művektől, ilyen a Cenkné históriáját tárgyaló Menyből jött levél, vagy a Pándi csudára hivatkozó tréfás verses levélváltás. Él tovább e debreceni körben a kálvinista vitaszellem, amely nevetségessé teszi — nyilván külföldi mintára — a katolikus egyház képeit, szobrait. Gúnyolja a nemzetiségieket, illetve a tótokat s nevetségessé teszi — örökölve a magyar kéziratos költészet ekkorra már százados hagyományait —• a németeket. Helyet kap azonban ebben a költészetben valami friss, radikális szellem, amely szellemesen egyesíti a jókedvű diákdévajkodást a komoly forradalmi hangvétellel. Ezért jelent többek között nyereséget ez a Papszász gyűjtemény az irodalomnak, Debrecen és a kollégium irodalmának. IRODALOM Várkonyi báró Amadé László versei. Összegyűjtötte, bevezette és jegyzetekkel kísérte Négyesy László. (Budapest, 1892.) Bán Imre—Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. (Budapest, 1964.) Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785—1848. (Budapest, 1963.) Dávid Gyula—Tordai Zádor: A kuruckor költészete. I—II. (Bukarest, é. n.) Herpay Gábor: Bihar-vármegye birtokos és földesúri családjai. In: Magyar városok és vármegyék monográfiája. Bihar Vármegye. (Szerk: Ladányi Miksa—Ladányi István—Nadányi Zoltán. (Budapest, 1938.) 427—438. Kardos Tibor—Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek I—

II. (Budapest, 1960.) Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi Váczy János I—

XXII. (Budapest, 1890—1927.) Kempelen Béla: Magyar nemes családok. VII. (Budapest, 1913.) 152. VIII. (Budapest, 1914.) 189—190. Kilián István: A Miskolci Melodiárium Borsodi Szemle VII. (1963.) 4. sz. 68—83. Kilián István: XVIII. század eleji komédia az iszákos papról és a részeges magisterről. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974. (Debrecen, 1975.) 779—804. Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyv 1975. (Debrecen, 1976.) 617—646. Kilián István: Menszáros Károly nagykereki gazdaságának inventáriuma. In: A Bihari Múzeum Évkönyve. II Sajtó alatt. Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről. In: Archívum. A Heves megyei Levéltár Közleményei. Nr. 6. (Eger, 1977.) 49-79. Magyar Irodalmi Lexikon Szerk.: Benedek Marcell—Bölöni György. Király István—Pándi Pál— Sőtér István—Tolnai Gábor. I—III. (Budapest, 1963—1965.) Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal I—XII. (Budapest, 1857—1868.) Orosz Ernő Heves vármegye nemes családai. Bevezető résszel ellátta ifj. Reiszig Ede. In: Heves Vármegye. (Szerk.-. Borovszky Samu, Budapest, é. n.) 645—681. Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek. (Sajtó alá rendezte: Bartha Dénes és Kiss József.) Pogány Péter: Kik gyűjtötték a sárospataki Felvidítót? Ethn. 1958. 93—115. ifj. Reiszig Ede: Heves vármegye községei. In: Heves vármegye. (Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, é. n.) 16—93. 43 Első Amadé-kötet csak 1836-ban látott napvilágot. A legtöbb versét tartalmazó kiadásban ismeretlen. Vö: Amadé. 32 Déri Múzeum 1977. évi évkönyve 497