A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

161. Campanula transsilvanica Schur Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Karajman — Fogarasi hav.: Negoj, Árpás, Bulea katlan — Pareng: Mundra, Carja — Retyezát: Bukura, Peleaga — Szarkó-Godján: Godján. Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 162. Campanula cochleariifolia Lam. (C. pusilla Hnke.) Alpin-szubalpin mészkősziklás, köves réteken. Eüalpi faj. M. Tátra: Lomnici, Menguszfalvi csúcs, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Havran, Hlúpy, 2diarska vidla, Predné Jatky, Bujaci. — Radnai hav.: Pietrosz, Korongyis — Bucsecs: Omul, Kosztila, Cerbului völgy (2200 m) — Kiralykő — Fogarasi hav.: Negoj — Pareng: Coasta lui Rusu — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Paltina, Jorgován. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 163. Campanula polymorpha Vitas Alpin-szubalpin köves réteken. Liptói hav.: Bystra, Baranec, Koncista — M. Tátra: Kriván, Gerlachfalvi csúcs, Furkota, Felkai völgy — A. Tátra: Gyömbér, Bory, Deres, Sopok. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Cserbükk — Bucsecs: Karajman, Omul — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Carja, Sláveiul Maré — Szarkó-Godján: Szarkó. Kárpáti endemikus. 164. Campanula napuligera Schur Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken. Liptói hav.: Banikov — M. Tátra: Kriván, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Hlúpy, Zdiarska vidla, Zadné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér, Sopok. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Karajman — Kiralykő — Fogarasi hav.: Árpás, Vistea Maré, Szurul — Pareng: Coasta lui Rusu, Mundra — Retyezát: Kusztura, Szlavej — Szarkó-Godján: Godján. Kárpátok, Balkán. 165. Campanula abietina Gris. Alpin-szubalpin sziklás réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Furnika, Karajman — Kiralykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Pareng: Mundra, Carja — Retyezát: Bukura, Peleaga katlan, Szlavej — Szarkó-Godján: Boreszkó, Gugu, Szarkó. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 166. Campanula scheuchzeri Vili. Alpin-szubalpin regióban kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Cserbükk — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Sláveiul Maré. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán. 167. Phyteuma spiciformae Roch. (Ph. vágneri Kern.) Alpin-szubalpin köves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Izvor — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Coasta lui Rusu — Retyezát: Bukura katlan, Bukura, Szlavej csúcs. Erdélyi endemikus. 168. Phyteuma nanum Schur (Ph. confusum Kern.) Alpin kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul — Bucsecs: Omul — Kiralykő — Fogarasi hav.: Negoj, Szurul, Szebeni hav.: Csindrel — Sebes: Surján, Vf. lui Petru — Pareng: Mundra, Carja — Retyezát: Bukura, Kusztura, Peleaga — SzarkóGodján: Godján. Alpok, Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán. 169. Jasione orbicuíata Gris. Alpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Regyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Piule, Jorgován. Déli-Kárpátok, Balkán. COMPOSITAE 170. Aster alpinus L. Alpin-szubalpin regióban mészkősziklákon, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — Bélai hav.: Novy, Zdiarska vidla, Zadné Jatky, Murán. — 45