A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Módy György: Képzőművészeti írások (Blattner Géza–Maghy Zoltán–Senyei Oláh István–Holló László)

6. kép. Maghy Zoltán: Böszörményi utca, 1962, olaj a Csend (1963) с olajfestményét a közel három évtizeddel korábban alkotott Böszörmény este с képének párhuzamaként a téma tömörítettebb megoldásának tekinthetjük. A Tyúkpiac (1963) nemcsak színgazdagságával és szerkesztési erényeivel, hanem a sajátos helyi miliő mozgalmasságának hű tükrözésével ragad meg bennünket. Visszatér a korcsolyázók és a vásári jelenet témája is, — még egységesebb, egyszerűsített és az akvarell frissességére, illetve a pasztell technika adottságaira épülő expresszívebb megfogalmazásban {Korcsolyázók, 1961 és Cirkuszsátor, 1963). Az 1963 évben készített olaj- és akvarell-sorozat kiállított képei (Siófokon, Balaton, Szeles Balaton) merész színfelfrissülését s újabb, impresszionisztikus felületkezelését példázzák. Maghy Zoltán festészete az egyéni hangvétel megtalálásának éveitől kezdve a tényleges, tárgyias valóságból indul ki. Attól nem is óhajt elszakadni. A húszas évek végétől számított egy évtizedig tartó első kiemelkedő pályaszakaszában sok képi megoldása a részletek kidolgozásának hasonló megközelítése alapján kínálkozna a „finánc" Rousseau-val történő rokonítása. De míg annál minden képen egy mesevilág születik meg, addig Maghy a szükséges redukció és absztrahálás mellett is szemléletében tudatosan kötődik a természethez. S hogy a rajzi pontosság és a részletgazdag ábrázolás mellett festészete mégis lényegesen több volt s ma is több, mint látványfestészet, azt az a többlet biztosítja, amit alkotó módszerének következetességével és az ábrázolt valóság lírai átérzésével nyújt. Képeinek egyéni hatását különösen fokozza, hogy még a Vaszary posztimpresszionizmusától tanultakra szervesen ráépíti az expresszionizmus eredményeinek egy tudatosan vagy ösztönösen érvényesülő népi, naiv felfogással való ötvözését. Témái szinte kéz alá adottak. Elsősorban egy életre 415