A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

konai mellszobor márványmásolata

97 a múzeum Csokonai-szobájába. 1930-ban letétként átadja „Táncosnő" és „Térdeplő nő" с műkő szobrát,

98 a Magyar Aszfalt RT. pedig megveszi a múzeumnak „Kis lovas"

99 с bronzát. Mindhárom mű a szabadban állt évekig, a műkő szobrok ma is őrzik az időjárás okozta nyomokat. Ugyancsak a Déri téren láthatók Medgyessy épületdíszítő plasztikái. 1933-ban, a helyszínen faragta kolozsvári homokkőből a Nemzeti Bank falára két parasztfejét és négy guggoló aktreliefjét. Mint Medgyessyné írta: „szorgalmasan eljárt dolgozni... a kőbe egyszerűen pillanatok alatt kék ceruzával lerajzolta a figurát és nyomban nekiállt faragni a vésővel... órákig fennt állt az állványon". Maga Medgyessy erőszakoltnak érezte a feladatot, hiszen nyolc méter magasba kellett helyeznie a kis, 70x50 cm-es domborműveket. „Természetesen zsugorítva kellett adnom az alakokat, hogy mennél jobban látszódjanak alulról. Ezért van a vastagságuk is. Faragás közben folyton leszaladgáltam az utcára az emeletről megnézni, látszik-e már valami egyáltalán"}

00 Ami a mértékeket, léptékeket illeti, valóban igaza van a mesternek. A művek igazán akkor fejthetnék ki hatásukat, ha múzeumba, kiállításra kerülnének, vagy legalábbis alacsonyabbra. A színvonal, az épület rendeltetéséhez való nagyszerű kapcsolódás azonban kárpótol, hiszen a művek kis méretben is monumentálisak. Reliefjein négy széptestű alakot, három férfi és egy nőaktot helyezett el Medgyessy. Kettő alig emelkedik ki az alapból, kettő szinte körplasztikailag kiemelhető volna. A mély relieftől a fali szoborig minden folyamatot bemutat a négy guggoló akt: a pihenő, a követ emelő, gyümölcskosarat cipelő férfi és a gyöngyöt tartó nő. (11. kép). A megjelenítés hőfoka és színvonala jelzi: nem konkrét munkavégzésről van itt szó, hanem allegóriáról. Az erő, a munka, s az ebből következő bőség kifejezését adja Medgyessy; példázva: a munka, az építés, a szorgalom a gyönyörködéshez, a lét élvezéséhez vezet. 1933-ban még egy megbízatást teljesít Debrecenben Medgyessy: a Kollégiumi Diákszövetség felkérésére megmintázza a. hősi halált halt diákok emléktábláját.

101 Jó tömegű reliefjén harcba induló fegyveres fiúkat jelenít meg. Ugyancsak a Református Kollégium részére mintázza meg Budai Ézsaiás, Lugossy József, Balogh Ferenc és Hatvani István portré domborművét 1938-ban. A szintbe erősen mélyített domborművek az ókori egyiptomi és mezopotámiai plasztika tanulmányozására utalnak. Mint ismeretes, Medgyessy alapító tagja és állandó kiállítója volt a debreceni Ady Társaságnak. A társaság képzőművészeti osztályának 193l-es csoportkiállításán bemutatta Tóth Árpád emlékére készített bronz plakettjét. Ekkor kezdett gyűjteni az Ady Társaság Tóth Árpád emlékműre, ami Popper Ferenc építészeti tervével meg is valósult 1934-ben. Medgyessy elégedetlen volt a neo-empire építménnyel, vásárhelyi mázas majolika talapzatot tervezett.

102 Ugyancsak az Ady Társaság felkérésére készítette el volt barátja, Káplár Miklós 97 Déri Múzeum adattárában és irattárában több autográf levele látható a másolat tárgyában. 1930.

1. 8-i levele hosszasan szól a ruskicai márványról. „Nem egészen fehér hanem gyenge rózsaszín márványt választunk. Fontos, hogy az arc egész tiszta legyen. A ruskicai márványhoz azért ragaszkodunk, mert azt a bányát Ferenczi fedezte fel Bibel a mostani bányatulajdonos apjával vadászkirándulás közben". 1930. jan. 19-i levelében elégedetlenségét fejezi ki: sok a javítás a Némethy által készített gipsz mintában. 98 Kivitelezője a Debreceni Műkőgyár volt. Archív fotók őrzik a szobrok parkban történt elhelyezését (Déri Múzeum Évkönyve, 1937. 5.) 99 Medgyessy 1930. márc. 15-i autográf levelében tudósítja Ecsedit: „Itt járt nálam Koltai Mátyás, a magy. aszfalt r. t. vezérig, ja és formálisan megvette a lovasszobrot a D. múz. részére 1000 p. ért". 100 Medgyessy Ferencné autográf levele a Déri Múzeum adattárában látható. Medgyessy László Gyulának írta a reliefekről vélekedését. Közli László Gy. említett életműkatalógusa 17. oldalon. 101 Reprodukálta a DKK. 1934. évf. 129. Medgyessy nem volt teljesen elégedett a bronz, emléktábla alakú művével, mint László Gyulának írja: „A balra haladás oka: a fegyverek kézben való elhelyezésére alkalmasabb volta". — olvasható az életműkatalógus 17. 102 Senyéi Oláh Istvánnak, az Ady Társaság képzőművészeti osztály titkárának írja 1932. február 12-i levelében: „Popper végtelenül meg van bántva, hogy „egyesek" nincsenek megelégedve a tervével... gondoltam valami magyaros, kúpos, mázascsempe befejezésre, de ennek a technikai kivitelezéséhez meg nem értek". Mint ismeretes, Medgyessy alapítója volt a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika és Agyagipari Telepének, nyilván vásárhelyi majolikára gondolt. 393