A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

MEDGYESSY FERENC (1881—1958) Debrecen szülötte, Medgyessy Ferenc ugyan 1912-től Budapesten, a Százados úti Művész­telepen élt, de állandó családi-baráti és munkatársi kapcsolatban állt Debrecennel. Sokat panaszkodott szülővárosára, annak szűk látókörű ügyintézőire, de még többet és sokszor elismerte a város szépségét, hagyományőrző szerepét és művészetpártolását. Megvalósult monumentális műveire és terveire egyaránt utalok írásomban. A Párizsból hazatérő fiatal szobrász első jelentkezése kudarccal végződött: elvesztette a Fazekas-Diószegi emlékmű pályázatot. Ezt követően két évtizedig csak kiállításokon talál­kozunk nevével, majd 1921-ben egy magánmegrendelésnek tesz eleget: megmintázza ha­raszti mészkőből Láng István fiának síremlékét: a rovásírással ellátott „Ijjazó fiú"-t. 91 Köz­téri szobrainak igazi, nagyszerű nyitánya a Déri téri négy heverő akt. Induláskor bizonyára nem sejtette Medgyessy, hogy élete legmonumentálisabb együttesét, egyben a modern ma­gyar szobrászat egyik legnagyobb eredményét hozza létre. Bár túlzónak hat későbbi, 1944-es nyilatkozata: 92 hogy kissé készületlenül érték a nagy debreceni bronzok, de tény, hogy fél év alatt kellett készen lennie. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Györgyi Dénes építész és Ecsedi István múzeumigazgató félhivatalos felkérésére már 1929 nyarától készített gipsz­vázlatokat, 93 a rajzi előzményeket pedig már 1928-tól 94 ismerjük. 1929-ben elkészült a „Mű­vészet" kis bronz vázlata: ezen még ruhás leányalak jelenik meg, kezében a „Kölyökszörny" modelljével. (10. kép). 1930 januárjában már ennek nagy gipsze is elkészült, de a város még mindig nem adott megbízást a szobrásznak. Végre 1930. februárjában megkötötték a szerződést: ekkor dőlt el, hogy nem kőben, hanem bronzban kell Medgyessynek kiviteleznie az aktokat. A mester így fogalmazta meg ennek a munkának nehézségeit: „Kőnél csak fele nagyságban mintázza az ember. Fizikailag könnyebb és áttekinthetőbb. Felnagyíttatás után könnyű utánadolgozni. Bronznál a végleges mintát készítjük el". 95 A város 28 000 pengőt sza­vazott meg a négy hatalmas bronzszoborra, de a két középsőt a múzeum ünnepélyes meg­nyitására, 1930. május 25-re kérte, a két szélsőt októberre. Medgyessy mindkét szállításnál és elhelyezésnél jelen volt. 96 Kötelességének érezte, hogy további művekkel gyarapítsa a Déri Múzeumot illetve a teret. Az ő irányítása mellett készült el a Ferenczy István-féle Cso­91 Jelenleg Fellegi Vince kertjében (Hegyi Mihályné u. 9.). 92 Hozzáférhető a Medgyessy Ferenc: Életemről, művészetről (Budapest, 1960) 26. az „Önportré betűkkel" с fejezetben. 93 Erről többek között, Ecsedinek írt levele tanúskodik 1929. augusztus 6-i dátummal: „Mondotta Györgyi, hogy Pesten jársz, mikor az ülő szobrok egyikének a kis mintáját elszállítottam hozzá". Györgyi Dénes, a múzeum egyik tervezője tehát már a mű ötletének születésénél is bábáskodott. Ugyancsak az ő nevéhez kötődik a mű párizsi szerepeltetése. 1937-ben ő volt a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának tervezője, s az ő tanácsára kérték ki Debrecentől a négy szobrot a pavilon előtti bemutatásra. A négy ülő szobor keletkezésének történetét, valamint „utóéletét" Medgyessy levelei tükrében elemzi Sz. Kürti Katalin (Alföld, 1972. 23. évf. 9. sz. 90—93.). 94 Közülük a Déri Múzeum állandó Medgyessy kiállításán is szerepel pl. a Heverő nő (ruhás válto­zat), a Heverő akt, valamint a Tudomány rajzvázlata (ennek kezében még semmi nincs, Medgyessy sokat vívódott, míg kellő attribútumokat talált.). 95 Medgyessy autográf levelei a Déri Múzeum adattárában találhatók. Ezek egyikében, az 1930. február 20-án keltezett ben olvasható a fenti részlet, valamint a szerződés anyagi vonatkozása: „D. várostól még egy fillért sem kaptam. így kötöttük ki. Átvétel után kapok előleget. Ne gondold ám mintha én most beteggé akarnám keresni magamat szülővárosomon... csak most kezd derengeni előttem,... hogy mire leszállítom mind a négyet: jólesz ha simán kijutok a rá megszavazott pénz­ből. Senkinek se tehetek egy szó panaszt sem. Egy szóra megadta a város. Ott voltál. Féltem, hogy majd eláll a tanács a rendeléstől, vagy odaadja másnak, ami még rosszabb". 96 Erről tanúskodik 1930. október 8-i levele, amelyet a Vignali öntő cég papírjára írt, s jelzi az érkezést. Archív fotók őrzik Medgyessy jelenlétét az októberben leszállított két szobor társasá­gában. Déri Múzeum Évkönyv jelentése az 1930. évi működéséről (Debrecen, 1931) 12. 389

Next

/
Thumbnails
Contents