A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

okok is közrejátszottak. A XIX. század közepén oly haladó szerepet vállaló cívisváros egyre inkább befelé fordult, s ez gátat vetett a haladó áramlatoknak, a progresszív művészetek fejlődésének is.

13 Majdnem egy időben avatták a debreceni és a hajdúböszörményi Bocskai-szobrokat, de az utóbbi hosszas előkészítése és az áldozatvállalás nagysága, valamint a mű színvonala, egyedisége értékesebbé teszi a hajdúváros kezdeményezését, vállalkozását. A hajdúböszörményi Bocskai-emlékmű ötlete 1891-ben született.

14 A városi közgyűlés felhívással fordult a hajdúvárosokhoz: a volt Hajdúkerület egy közös emlékművet állítson fel Hajdúböszörmény főterén. Tóth András debreceni szobrászművész elkészítette 1895-re a szobor kis gipsztervét, amelyet minden hajdúvárosban bemutattak. Vállalta, hogy a millenáris ünnepségekre elkészíti életnagyságúnál nagyobb bronzszobrát. A munkáért járó 14 000 Ft nem gyűlt össze, így átmenetileg elaludt a szobor ügye. Akadályt jelentett a továbbiakban Hajdúszoboszló rivalizálása: ott ugyanis 1899-ben ugyancsak elhatározták a letelepítő emlékének szoborral való megörökítését.

15 1902-ben úgy döntött Hajdú vármegye közgyűlése, hogy Bocskai-emlékművet állít, s elhelyezésre legesélyesebb a volt hajdúkerületi székhely, Hajdúböszörmény lett. E terv tudatában a város megszavazta a szoborra a 20 000 koronás költségvetést. „Ha Nánás tud ércszobrot készíteni Kossuthnak, mi se érjük be kapu alatti Bocskaival!" —jelentették ki igazi hajdú virtussal a városatyák. E kijelentéssel visszautasítják azt a tervet, amely szerint a gimnáziumban állították volna fel a budapesti Bocskai-szobor gipsz változatát,

16 s ugyanakkor közölték, hogy legalább olyan színvonalú bronzszobrot akarnak állítani, mint a hajdúnánási Kossuth-szobor. Holló Barnabást, a Köröndön levő Bocskai-szobor (az egyik „királyszobor") tervezőjét kereste fel kérésével a böszörményi küldöttség. Először a budapesti mű másodpéldányáról, majd lovasszoborról

17 tárgyaltak, végül a megvalósult kétalakos változatot fogadták el. A modellt 1904-ben tekintette meg az Országos Képzőművészeti Tanács, Holló Barnabás 1905. október 1-én Hajdúböszörményben kötött szerződést a vármegyei szoborbizottsággal. A másfélszeres életnagyságú kétalakos bronzszoborért 44 000 koronát kért, beleértve a tervezést, mintázást, öntetést. Az avatást 1906 őszére tervezték, de az öntés késése miatt 1907. június 2-re halasztották. A böszörményi szobor tizenhat évi munka során valósult meg, a debreceni fél év alatt. Holló Barnabás budapesti Bocskai-szobrának másodpéldányát vette át a város, csekély összeget fizetve Hirmann Ferenc öntőnek és Tóth András szobrásznak, a talapzat és a két mellékalak faragásáért.

18 Az összeget gyűjtés útján szerezte meg a város: a Csokonai Kör, a Tiszántúli Református Egyházkerület, a debreceni Református Kollégium, az István gőzmalom, a Takarékpénztár, a Kaszinó stb. adakozott e célra. Az Emlékkertben felállított művet 1906. november 25-én leplezték le.

19 Debrecenben az Emlékkert Társulat, majd az azt felváltó, szélesebb körű tevékenységet folytató Csokonai Kör vállalt fontos szerepet az emlékművek, köztéri szobrok elhelyezésében. Az 1890-ben alakult Csokonai Kör többek között azt tűzte célul, hogy „fejlessze a szép 13 E korszak politikai, gazdasági helyzetére, mint a művészetek fejlődését meghatározó háttérre Balogh István: A cívisek világa (Bp. 1973) c. könyve utal legteljesebben. 14 Barkóczy Endre ref. lelkész 1908-ban kb. 350 lapos kéziratban örökítette meg a szobor 16 éves történetét. Megtalálható a Hajdúsági Múzeum adattárában HA. 673. sz. alatt. Rövidebb Pákozdy Sándor szoborbizottsági jegyző leírása. Ez csak az 1902—1907 közti időszakot, a vármegyei szoborbizottság munkáját tárgyalja, valamint az avatóünnepség műsorát közli. Barkóczy szerint 1891. dec. 26-án alakult a böszörményi szoborbizottság. A „Független Hajdúság" és „Hajdúböszörmény és Vidéke" 1891-től folyamatosan tárgyalja az eseményeket. 15 Részletes irodalom: Sz. Kürti Katalin: A képzőművészetek Hajdúszoboszlón (In: Hajdúszoboszló monográfiája, Debrecen, 1975) с cikke, 655. és ezt követő oldalak. 16 Mint ismeretes, a debreceni Református Kollégium lépcsőházában állították fel 1883-ban Huszár Adolf budapesti Petőfi szobrának patinázott gipszét. Ennek analógiájára vetődött fel a budapesti Bocskai-szobor gipsz modelljének lehozatala és enteriőrbe helyezése is. 17 Holló Barnabás el is készítette a lendületes kis modellt, amely ma — a Déri Múzeum letétjeként — a Nagykereki Vármúzeum helytörténeti kiállításán látható. 18 Az öntésért 7000, a faragásért 5000 Koronát fizettek a megrendelők. 19 Zoltai Lajos tudósítása a DKK. 1907. évf. 92—98. 24 Déri Múzeum 1977. évi évkönyve 369