A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Vajda Mária: A párválasztás szokásai Balmazújvároson

gazdálkodást és telepítették ide a német lakosságot. A hagyomány alapján még ma is „Németfalu" -nak nevezett Széchenyi és Kossuth utcákon, s a környező kisebb utcákon települtek le az újonnan érkezettek. A német telepesek elég hamar elmagyarosodtak, sőt az újvárosi nép legforradalmibb, legrebellisebb elemei éppen a német telepesek utódai közül kerültek ki. A németek beolvadását a társadalmi sorsközösségen kívül a vallási azonosság is megkönnyítette, mivel a község lakói a XIX. század elején a mintegy 100 főt kitevő római katolikus és zsidó vallású lakosokon kívül teljesen reformátusok voltak.

5 A falu és határa 1798-ban a Semsey família birtoka lett. Ez a birtokos család Kassa környékéről telepített a faluba mezőgazdasági munkásokat. A két telepítéssel lényegében befejeződött Balmazújváros mai törzslakosságának megalapozása. Balmazújváros mezőgazdasági település. A századfordulón 82% volt a mezőgazdasági munkával foglalkozók aránya.

6 Az egészségtelen birtokviszonyok miatt nagyméretű volt a szegénység, amelynek okaival 1911-ben a Huszadik Század című folyóirat is foglalkozott. Megállapításaikat az alábbiakban közlöm (az adatok a század elejére vonatkoznak):

7 A község határa: 45 111 kh Ebből a Semsey-nemzetségé: 38 409 kh A lakosságé: 6 702 kh A lakossági földterület kb. fele közlegelő, belterület stb., így a közel 13 000 lakosra átlag alig egy negyed hold esik. A földbirtokosok földterületüknek zömét tőkés nagybérlőknek adták bérbe. Öt nagybérlő 26 789 kat. h.-at művelt, az urasági földnek majdnem 70%-át. A lakosságnak a bérelt földből is csak töredék jutott. A község 12 418 főnyi lakosságának foglalkozás szerinti megoszlására is kapunk adatokat. A vizsgálat szerint: Uradalmi cseléd, gazdatiszt és ezek családtagjai (475 család): 1898 fő. Napszámos, földműves, kubikos, summás és ezek családtagjai (2557 család): 10 000 fő. Iparból, kereskedelemből él (100 család): 300 fő. A 2557 kizárólag földműves család belső megoszlása is a szegényparasztok nagy számát igazolja. Vagyontalan földműves napszámos: 521 család. Csak házzal rendelkező napszámos: 828 család. Földbirtokkal nem rendelkező, 1—2 kat. h. bérletet is megmunkáló napszámos: 200 család. Azaz „... a teljesen proletárcsaládok száma": 1710.

8 A felsorolt arányok lényegében nem változtak a két világháború között. A felszabadulás után 1948-ban földbérlő szövetkezetet alakítottak, majd sorra létrejöttek a termelőszövetkezetek. Ma két országos viszonylatban is kiemelkedő, modern agrárgazdálkodást folytató termelőszövetkezet működik Balmazújvároson: a Lenin és a Vörös Csillag Mgtsz. A balmazújvárosi gazdasági-társadalmi struktúra fő meghatározója továbbra is a mezőgazdaság. A község jövője szempontjából az ipartelepítésnek és iparfejlesztésnek kiemelt jelentősége van. Balmazújvároson nincsenek ipari hagyományok. Jelenleg a SZIM, az Építő-, Fa- és Vasipari Szövetkezet, az ÉPGÉP, a Herbaria, és a Debreceni Minőségi Szabó Ktsz léte jelenti a balmazújvárosi ipari tevékenységet. A község lakossága 17 333 fő 1975). A foglalkoztatottság a következőképpen alakul: Helyben foglalkoztatottak (1974-es év) Mezőgazdaság 2160 fő Ipar 1036 fő Kereskedelem 472 fő Közlekedés 180 fő Egyéb 772 fő 5 Varga Antal: Balmazújváros története. (Debrecen, 1958) 126. 6 Ónosi László: Egy nagyközség a történelem sodrásában (Adalékok Balmazújváros századforduló környéki történetéhez.) Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972) 184. 7 Fényes Samu: A balmazújvárosi nép ínségének okai. Huszadik Század XII. évf. (1911) 537—553. 8 Vö. 6. j. 348