A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Takács Béla: A népi kerámia emlékei tiszántúli református templomokban

színű, színes virágokkal díszített korsót. A gömb alakú, két oldalt lapított testű korsó tipikus debreceni virágos ornamentikája elsősorban az edény elején mutatkozik meg: a fehér, zöld, sárga színű leveles ág két nagyobb és két kisebb stilizált barna, zöld, fehér és sárga színű virágban végződik. Két oldalt fordított szív alakú koszorú, mindkettő fölött 1827-es évszám. Nyaka alatt plasztikusan képzett K. M. betűk, valamint 1827. A nyakon ugyancsak К. M. betűk barna színnel felírva. A debreceni fazekas céh hanyatlásának egyik kézzel fogható jele a Pap Mihály vagy Pap István által ugyancsak 1827-ben, a biharugra eklézsia számára készített úrasztali korsó. A zöldmázas, kivitelében és anyagában egyaránt gyenge minőségű korsó elején domború szív alakú mezőben plasztikus felirat olvasható: „AZ UGRAI R:F:SZ:EK:SZÁM:K:B:M:KÖL:M:T: a szív két oldalán évszám: 18—27, alatta karcolt felirat: „Tsinálta Pap..." A két Pap nevű fazekasmester semmiképpen nem válik díszére a debreceni céhes iparnak. 1827. febr. 17-én mindkettőjüket „két-két heti Áristomra" ítélte a városi tanács egyrészt kontárkodás, másrészt a céh törvényeinek megsértése miatt.

8 ízléses és szépen megmunkált kétfülű kantát készített 1851-ben Tőkés József debreceni fazekas a hajdúszováti egyházközség részére. A zöldmázas, nagy méretű kanta oldala domború tulipánsziromból álló füzérrel mezőkre van osztva. Elöl koszorúban vésett felirat: „P. Nagy Ferentz tsináltata Debretzenbenn, 1851-ik Évbe". A koszorú fölött kiterjesztett szárnyú sas helyezkedik el. Az átellenes oldalon kisebb koszorúban, karcolt virágok között felirat: „Tőkés József Készíté 1851-dikben". Fölötte a koronás magyar címert tartó két angyal figurája. Kiöntővel ellátott szájpereme alatt domború virágdísz, fülén ugyancsak plasztikus levéldíszítmények. A drótos mester kezenyomát is megtaláljuk a kantán, ugyanis az egyik feliratos rész jobb oldalán bádoglemezzel befoltozott lyuk található. (4. kép) Szintén debreceni mester készítette a hajdúszovátiak másik kantáját. A zöldmázas edény gömb alakú testén, a nyak alatt, ez a domború, rárakott betűkből álló felirat olvasható: „ÉSZT AZ EDINYT KÉSZÍTETIK VIG SÁNDOR ÉS KÁDÁR SÁMUEL A RÓZSÁS KERT TÁRSASÁG SZÁMÁRA 1881. ÉV". A felirat alatt három, kiemelkedő sötétbarna színű préselt levéldísz. ívelt fülén plasztikus fogazott levelekből álló barna-zöld díszítmény. Külső fenékrészén karcolt felirat: „Készítete ifj. Guthan József Debreczenben 1881. év". (5. kép) Guthan József apja műhelyében tanulta a mesterséget, a céhiratok szerint 1868. december 26-án szabadult.

9 Az általa készített kanta hajdúszováti, illetve helytörténeti szempontból is érdekes. A községhez tartozó szőlőskertek önkormányzati szerve volt a Rózsás Kert Társaság, amelynek alapítási évét a helybeliek már nem ismerik. A Társaság minden esztendőben november elején, az újbor kiforrása után választotta meg, vagy választatta újra tagjait. A község szikes legelőjén a birkatenyésztés intenzív volt, a gyűlés alkalmával — „dérnáción" — birkapörkölt és az új bor kóstolgatása közben a pásztorok és gazdák kellemesen eltöltötték az időt. A filoxera pusztítása ezt a régi szokást megszüntette. Ezelőtt negyven évvel már csak a legnagyobb kertben tartottak dérnációt, de a kantát őrizte a „főgazda" a csőszház padlásán. Az 1930-as 8 Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv. (Szerk. Komoróczy György. Debrecen, 1973.) 148. 9 Fazekas Céh Iratai. Szegődtetési könyv. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IX. 8. 5. 312